A Bózsva feletti erdő egyik legkülönösebb látnivalója a Kőember-szikla, más néven Emberkő-szikla. A fák között megbújó, emberalakot idéző sziklaképződményhez rövid, de helyenként meredek és nehezebben követhető erdei út vezet. A célpont nem tartozik a Zemplén legismertebb kirándulóhelyei közé, éppen ezért különleges élményt nyújt azoknak, akik szeretik a csendes, kevésbé látogatott kilátópontokat.

A Kőember-sziklát nem szabad összekeverni a Bózsva központjában található Bózsvai-sziklával, más néven Béla-sziklával. A két természeti látnivaló egymáshoz viszonylag közel helyezkedik el, de teljesen eltérő útvonalon közelíthető meg.

A Kőember-szikla különleges alakja

A Kőember-szikla a Bózsva feletti erdős hegyoldalban, egy kisebb sziklagerincen áll. A megközelítőleg 8–10 méter magas képződmény alakjába némi fantáziával egy őrszemként álló emberi alakot is beleláthatunk. A szikla körül kisebb kőtömbök, fenyők és lombos fák sorakoznak, így az egész helynek kissé titkos, elfeledett hangulata van.

Nem kiépített látogatóhelyről van szó. Nincs korlát, lépcsősor, büfé vagy széles panorámaterasz. Van helyette erdei csend, vulkanikus szikla és az az érzés, hogy a Zemplén ismét előhúzott valamit a kabátujjából.

A Kőember környékén egy geoláda is található, így a kirándulás egy kisebb kincskereséssel is összeköthető. A geoláda nem közvetlenül a szikla legtetején, hanem a közelben, a gerinc erdős részén rejtőzik.

A Kőember-szikla megközelítése

A legrövidebb megközelítés Bózsva úgynevezett Csehország nevű településrészének irányából indul. A helyi elnevezés nem földrajzi tévedés: Bózsva egyik részét valóban Csehországnak nevezik.

Autóval a vízmű közelében található kis területig lehet eljutni. A javasolt parkoló koordinátája:

N 48° 28.005′ E 21° 27.969′

A parkolótól egy jó minőségű földúton kell elindulni felfelé. Néhány száz méter után jobbra egy erdei útra kell letérni, majd körülbelül 600 méter megtétele után balra, a hegygerinc irányába folytatódik az út. A gerincre érve már csak egy rövid szakasz választ el a Kőember-sziklától.

A szikla hozzávetőleges koordinátája:

N 48° 27.889′ E 21° 27.630′

A parkolótól a célpont körülbelül 1 kilométerre található, így oda-vissza nagyjából 2 kilométeres kirándulással lehet számolni. A rövid táv azonban csalóka: az utolsó szakasz meredekebb, helyenként köves, avaros és csúszós lehet.

Az útvonal nem mindenhol egyértelműen jelzett, ezért érdemes letöltött térképpel, GPS-es túraalkalmazással vagy a pontos koordinátákkal elindulni. A sűrű erdő és a sziklás terep miatt a telefon vagy a GPS pontossága időnként ingadozhat.

Kilátás a sziklagerincről

A Kőember nemcsak különleges sziklaképződmény, hanem természetes kilátóhely is. A gerinc nyitottabb pontjairól a környező zempléni hegyek és erdők felé nyílik kilátás. Tiszta időben Füzér vára és a Nagy-Milic környéki hegyvonulatok is feltűnhetnek a távolban.

A panoráma nem egyetlen hatalmas, körkorlátos teraszról tárul elénk. A fák között haladva több kisebb ablak nyílik a tájra, majd a sziklák környezetében egyre jobban kitágul a látvány. Lombmentes időszakban általában messzebbre lehet ellátni, nyáron viszont a zöld erdő ad látványos keretet a szikláknak.

A szikla tetejére fel lehet kapaszkodni, de ez nem szükséges ahhoz, hogy megnézzük a képződményt vagy élvezzük a kilátást. A sziklák pereme nincs biztosítva, alattuk pedig többméteres mélység lehet, ezért nedves, jeges vagy szeles időben különösen óvatosnak kell lenni.

A Kőember legendája

A különleges sziklákhoz rendszerint történetek is tapadnak, és a Kőember sem maradt saját legenda nélkül. Az egyik helyi történet szerint a szikla valaha magasabb volt, emberi fejre emlékeztető felső része pedig még Bózsváról is látható volt. A fej később letört, a környező fák pedig megnőttek, így a kőből formált őrszem lassan eltűnt a település látóhatáráról.

Egy másik monda szerint a közelben egykor élő pálos szerzetes faragta emberalakúra a sziklát, hogy útmutatóként szolgáljon az erdőben eltévedt utazóknak. A történet hangulatos, de a Kőember formáját valójában természetes földtani folyamatok alakították ki.

A szikla emberi alakját mindenki kissé másképpen látja. Van, aki magányos őrszemet, más juhászt vagy az erdőt figyelő alakot fedez fel benne. A természet itt nem készített névtáblát, csak odatett néhány tonna követ, a többit pedig az emberi képzeletre bízta.

Hogyan alakult ki a szikla?

A Kőember-szikla a Zempléni-hegység vulkanikus múltjának egyik látványos felszíni emléke. A környéken található kemény andezites kőzetet hosszú időn keresztül a fagyás és olvadás ismétlődése formálta.

A kőzet repedéseibe beszivárgó víz fagyáskor kitágult, és lassan tovább feszítette a sziklát. Az évezredeken át ismétlődő folyamat során kisebb-nagyobb kődarabok váltak le, miközben az ellenállóbb részek sziklafalakként és tornyokként maradtak vissza.

Az ilyen, fagyaprózódással és lepusztulással létrejött sziklaformákat krioplanációs képződményeknek nevezik. A Zempléni-hegységben több hasonló sziklatorony és sziklapárkány található, például a Pengő-kő, a Kerek-kő, a Sólyom-bérc és a Nagy-Péter-mennykő környékén.

Kőember-szikla vagy Bózsvai-szikla?

A két helyszínt a térképek és az internetes találatok gyakran összekeverik, pedig két különálló sziklaképződményről van szó.

• A Kőember-szikla a településtől távolabb, az erdőben, egy hegygerincen található. Rövid túrával, részben jelzetlen erdei utakon közelíthető meg.
• A Bózsvai-szikla, más néven Béla-szikla vagy Kőbérc, közvetlenül Bózsva belterületén, az Etelka-tó és a faluház közelében áll.

A Bózsvai-szikla könnyen megközelíthető és rövid lépcsősoron a tetejére is fel lehet jutni. A hozzá kapcsolódó legenda szerint IV. Béla a tatárjárás idején itt pihent meg, lovának patkónyomai pedig a sziklán maradtak.

A két látnivaló egyetlen kirándulás során is felkereshető. A Bózsvai-szikla inkább rövid, könnyű megálló, a Kőember viszont már valódi erdei keresgélést és némi kapaszkodást kíván.

Hasznos tudnivalók indulás előtt

• A Kőember-szikla szabadon és ingyenesen látogatható.
• A legrövidebb út oda-vissza körülbelül 2 kilométer.
• Az útvonal rövid, de helyenként meredek és csúszós lehet.
• Stabil talpú túracipő vagy bakancs ajánlott.
• Offline térkép vagy GPS használata erősen javasolt.
• Babakocsival és mozgáskorlátozottak számára a helyszín nem megközelíthető.
• Kisebb gyerekekkel a meredek szakaszok és a sziklaperemek miatt nem ideális választás.
• Kutyával is érdemes fokozottan figyelni, a sziklák közelében pedig pórázon tartani az állatot.
• Nedves avarban, hóban vagy fagyos időben a sziklás részek különösen csúszósak lehetnek.
• A szikla megmászása csak saját felelősségre történhet.

A Kőember-szikla egész évben érdekes célpont, de látvány szempontjából az ősz és a lombmentes időszak különösen jó választás. Tavasszal és nyáron a sűrű növényzet hangulatosabbá teszi az erdőt, ugyanakkor részben eltakarhatja a kilátást és a keskenyebb ösvényeket.

További túrák Bózsva környékén

A Kőember-szikla rövid túrája önmagában nem tölt ki egy egész napot, ezért érdemes összekötni Bózsva vagy a Zemplén más látnivalóival.

• Füzéri vár – Károlyi-kilátó gyalogtúra
• Pusztafalu–Izra-tó–Nagy-Milic gyalogtúra
• Kőkapu–Gerendás-rét gyalogtúra
• Füzér vára

További túraötleteket keresel? Válogass a részletes keresőben táv, szintemelkedés és nehézség alapján, vagy nézd meg a környék túráit a térképes böngészőben.