- Túra típusaGyalogtúraKedvenceink
- Túra hossza 13.4 km
- Szintemelkedés 460 m
- Szintcsökkenés 460 m
- Nehézség 5/4
- Becsült szintidő 3ó 29p
- Régió Észak-Magyarország
- Érkezés Körtúra
Túra leírás
Az Amadé-várrom a Zempléni-hegység egyik legeldugottabb középkori emléke, amely Gönc és Telkibánya között, a Nagy-Amadé-hegy erdős gerincén bújik meg. A helyszínen nem magas várfalak, helyreállított tornyok vagy látogatóközpont fogadnak bennünket. Az egykori erősségből mára alacsony falmaradványok, földsáncok és az öregtorony nehezen felismerhető részletei maradtak, közvetlenül mellettük azonban látványos természetes sziklakilátó nyílik a Zemplén belső hegyeire.
Mi Telkibánya felől indultunk el, és egy 15,12 kilométer hosszú, 681 méter szintemelkedést tartalmazó körtúrán kerestük fel a várromot. Az útvonal a Zemplénre jellemző mély patakvölgyeken, sáros erdészeti utakon, hosszú emelkedőkön és csendes bükkösökön vezet keresztül. Útközben Potácsháza és a gönci pálos kolostorrom környéke is beilleszthető a túrába, így a nap során egyszerre találkozunk középkori történelemmel, zempléni erdőkkel és egy meglepően nagyvonalú sziklapárkányos panorámával.
A túra legfontosabb adatai
- Kiindulópont: Telkibánya
- Túratípus: gyalogos körtúra
- Táv: 15,12 km
- Szintemelkedés: 681 m
- Nehézség: közepesen nehéz, 3/5
- Régió: Észak-Magyarország, Zempléni-hegység
- Érkezés: körtúra
- Kutyabarát: igen, megfelelő állóképességű kutyával és pórázon
- Fő látnivalók: Amadé-várrom, Amadé-szikla, Potácsháza, gönci pálos kolostorrom és zempléni panoráma
Amadé-várrom – térkép, GPX és részletes túraadatok
Az Amadé-várrom rövid bemutatása
Az Amadé-várat a források Gönc váraként vagy Amadévárként is említik. A romok Gönc külterületén, a Nagy-Amadé-hegy meredek sziklagerincén, nagyjából 650 méteres magasságban találhatók.
A várhely egyik oldalát szinte függőleges sziklafal védte, ezért a középkorban különösen jól védhető erősségnek számíthatott. Ma már az erdő szinte teljesen visszahódította a területet, a falmaradványok pedig könnyen beleolvadnak a mohás kövek és az avar világába.
Az Amadé-várrom éppen ezért nem klasszikus várnéző program. Ide elsősorban a hosszú erdei túra, a hely története és a közvetlenül a romok mellett található természetes kilátópont miatt érdemes felkapaszkodni.
A vár története
A gönci vár valószínűleg a 13. század utolsó harmadában, hozzávetőleg 1270 és 1288 között épült. Első ismert okleveles említése 1288-ból származik, amikor IV. László király egy korábbi ostromhoz kapcsolódóan említette Gönc várát.
A vár a nagyhatalmú Aba nemzetség birtokközpontja lett. A térségben jelentős birtokokkal rendelkező család innen ellenőrizhette a Hernád völgyét, a környező hegyvidéket és az észak felé vezető fontos útvonalak egy részét.
Aba Amadé halála és fiainak bukása után a vár elveszítette korábbi politikai jelentőségét. A 14. század folyamán királyi, majd különböző főúri birtokokhoz kerülhetett, később pedig fokozatosan elnéptelenedett és romlásnak indult.
A 18. századra már romként említették. Köveinek egy részét valószínűleg a környék építkezéseihez is felhasználhatták, a meredek hegytetőn pedig az időjárás és az erdő tovább bontotta az egykori falakat.
Aba Amadé, a környék nagyhatalmú ura
A vár legismertebb birtokosa Aba Amadé nádor volt, aki az Árpád-ház utolsó évtizedeiben és a 14. század elején Északkelet-Magyarország egyik legerősebb főurává vált.
Amadé befolyása több vármegyére, várra és birtokra kiterjedt. Gönc és Vizsoly térségéből irányította hatalmas uradalmait, saját udvart tartott fenn, tisztségviselőket nevezett ki, és olyan jogokat gyakorolt, amelyek normális esetben a királyt illették volna.
Az Árpád-ház kihalását követő zavaros időszakban Károly Róbertet támogatta. A király a források szerint hosszabb időt is tölthetett Amadé gönci birtokközpontjában.
Aba Amadét 1311-ben Kassán ölték meg. Fiai később szembefordultak Károly Róberttel, majd az 1312-es rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. Ezzel az Aba család északkelet-magyarországi hatalmi rendszere rövid idő alatt összeomlott.
Milyen lehetett az egykori vár?
A vár egy keskeny, meredek sziklagerincre épült. Keleti oldalán a természetes sziklafal olyan erős védelmet adott, hogy elsősorban déli és nyugati irányból kellett mesterséges falakkal, árkokkal és sáncokkal megerősíteni.
Az erősség valószínűleg nem tartozott a hatalmas, több udvaros várak közé. A keskeny hegytetőn egy öregtorony, lakó- és gazdasági épületek, falak, valamint a bejáratot védő szerkezetek állhattak.
A vár hadászati előnyét nem a mérete, hanem a helyzete adta. A meredek szikla, a hosszú hegyi megközelítés és a szűk gerinc miatt ostromlói csak korlátozott irányból támadhatták.
Ma már részletes alaprajzot nehéz elképzelni a helyszínen. A falak többsége leomlott vagy földdel és növényzettel fedett, de a terepalakulatokból még érzékelhető, hogy egy tudatosan kiválasztott, rendkívül jól védhető várhelyen járunk.
Mit láthatunk ma a helyszínen?
Az Amadé-várból ma főként alacsony falcsonkok, kőhalmok, sáncok és az egykori öregtorony maradványai láthatók. A kövek egy részét moha, avar és cserjék borítják, ezért első pillantásra könnyen természetes sziklaképződményeknek tűnhetnek.
A helyszínen nincs belépőkapu, pénztár, kiépített járda vagy korlát. A rom szabadon látogatható, de mindenki saját felelősségére járja be.
A falmaradványokra ne másszunk fel, ne mozdítsuk el a köveket, és ne próbáljuk megtisztítani a növényzettől. A szerény romok régészeti és történeti értéket képviselnek akkor is, ha látványuk nem vetekszik egy helyreállított váréval.
A vármaradványok megértéséhez sokat segít, ha indulás előtt elolvassuk a hely történetét. Így az avarral borított falcsonkok már nem egyszerű kőrakásoknak, hanem egy egykori főúri hatalmi központ utolsó nyomainak látszanak.
Az Amadé-szikla panorámája
A romok közvetlen közelében található az Amadé-szikla, amely az egész túra egyik legnagyobb meglepetése. A laposabb tetejű sziklabérc keleti oldala élesen leszakad a Gönci-patak mély völgye felé.
A szikláról széles panoráma nyílik a Zempléni-hegység lakatlan belső területeire. Szemben a Nagy-Sertés-hegy erdőtömbje, észak felé pedig a Milic-csoport magasabb hegyei emelkednek.
Különösen tiszta időben a Nagy-Milic alatt a füzéri vár fehér épületei is felismerhetők lehetnek. A tájat szinte teljes egészében erdők borítják, így a látvány jól megmutatja, mennyire összefüggő és ritkán lakott a Zemplén belső vidéke.
A szikla peremén nincs korlát. A letörés meredek, a felszín pedig kavicsos, mohás vagy nedves lehet. Fotózás közben is figyeljünk a lábunk elé, gyermekkel és kutyával pedig csak rövid pórázon, a peremtől megfelelő távolságban tartózkodjunk.
Indulás Telkibányáról
A Tekeregj.hu-n szereplő körtúra Telkibányáról indul. A település a Zemplén egyik legismertebb egykori bányavárosa, amelynek környezetében középkori arany- és ezüstbányászat emlékei találhatók.
A falut elhagyva hamar szélesebb erdészeti utakra és patakvölgyekbe érünk. Az első kilométerek kellemesebben haladnak, később azonban fokozatosan megérkeznek a komolyabb emelkedők.
A túra teljes szintemelkedése több mint 680 méter, ezért nem szabad egyszerű várromnéző sétaként kezelni. A várrom eléréséhez hosszú ideig kell kapaszkodni a Zemplén belső gerincei felé.
Telkibánya felől a piros sáv jelzés, az úgynevezett Rákóczi-út iránya adja a túra egyik fontos tengelyét. A környék sűrű erdészeti úthálózata miatt a letöltött GPX használata erősen ajánlott.
A Rákóczi-út erdei szakaszai
A Telkibánya és Gönc közötti piros turistajelzést gyakran Rákóczi-útként említik. Az út erdőkön, patakvölgyeken és történelmi helyszínek közelében vezet keresztül.
A nyomvonal egyes részei széles erdészeti utakon haladnak, máshol keskenyebb ösvényre váltanak. Fakitermelés után mély keréknyomok, ágak és ideiglenes terelések jelenhetnek meg.
A Zemplén agyagos talaja eső után gyorsan felázik, majd hosszú ideig sáros marad. Emiatt egy száraz nyári napon kényelmesen járható útvonal tavasszal vagy csapadékos ősszel jóval nehezebb lehet.
Az erdőben hosszú szakaszokon nincs biztos vízvételi vagy étkezési lehetőség. A túrát teljesen önellátó programként tervezzük meg.
Potácsháza kulcsosház
A túra egyik fontos tájékozódási pontja lehet a Potácsháza kulcsosház. Az épület a Zemplén erdeiben, Telkibánya külterületén található, és több környékbeli turistaút találkozásához közel fekszik.
Potácsháza nem folyamatosan nyitva tartó turistaház vagy vendéglő. Szállásként jellemzően előzetes egyeztetéssel használható, ezért a túra során ne számítsunk automatikusan ételre, italra vagy mosdóra.
A ház környéke rövid pihenőre és tájékozódásra alkalmas lehet. Innen a gönci pálos kolostorrom és az Amadé-várrom irányába is továbbhaladhatunk.
Az épület és közvetlen környezete használatban lévő szálláshely lehet, ezért tartsuk tiszteletben a vendégek és az üzemeltető nyugalmát.
A gönci pálos kolostorrom
Az Amadé-vár túrája jól összeköthető a gönci pálos kolostorrom felkeresésével. A romok a hegyek között, nagyjából 320 méteres magasságban találhatók, Gönctől körülbelül öt kilométeres gyaloglással érhetők el.
A kolostort a 14. század végén kezdték építeni. Templomának oltárait 1420-ban szentelték fel, a következő évszázadokban azonban a reformáció, a pusztítások és az elhagyás miatt romlásnak indult.
A templomhajó falai, gótikus ablakai és egyes szerkezeti részletei ma is látványosak. Az erdő mélyén álló rom különleges hangulatot áraszt, és sokkal könnyebben felismerhető középkori épületmaradvány, mint az Amadé-vár falcsonkjai.
A várrom és a kolostor együtt különösen tartalmas történelmi túrát ad. Az egyik helyszín a világi főúri hatalmat, a másik a középkori szerzetesi életet idézi fel.
Megközelítés Gönc felől
Az Amadé-várrom Gönc felől is megközelíthető. A településtől a piros kereszt jelzésen indulhatunk el a pálos kolostorrom irányába, majd további emelkedőkkel érhetjük el a várat.
A vár Gönctől nagyjából nyolc kilométeres gyaloglásra található, így oda-vissza ez az útvonal is komoly, egész napos túra lehet. A szintemelkedés és az erdei terep miatt jó erőnlét szükséges hozzá.
Gönc felől a pálos kolostorrom természetes köztes állomás. A romnál tarthatunk hosszabb pihenőt, mielőtt folytatnánk az utat a Nagy-Amadé-hegy magasabb részei felé.
A két település között lineáris túra is tervezhető, de ehhez előre meg kell szervezni a visszajutást. A helyi tömegközlekedési kapcsolatok ritkák lehetnek, ezért ezt nem érdemes helyszíni rögtönzésre hagyni.
Nehézség és terepviszonyok
A túra 15 kilométeres távja és 681 méteres szintemelkedése megfelelő állóképességet igényel. A nehézséget nem egyetlen technikás rész, hanem a hosszú emelkedők, a sáros utak, a köves ösvények és a többórás erdei haladás együttese adja.
Az útvonal jelentős része erdészeti utakon vezet, amelyek száraz időben kényelmesek lehetnek. Eső után azonban a keréknyomok megtelhetnek vízzel, a talaj pedig mélyen felázhat.
A várrom és a sziklakilátó közelében keskenyebb, kövesebb és meredekebb terep vár. Technikai mászásra nincs szükség, de biztos lépés és stabil lábbeli nélkül kellemetlen lehet.
A 3/5-ös besorolás ellenére a túrát nem ajánlott teljesen kezdőként vagy gyenge állóképességgel megpróbálni. A táv és a szint miatt pihenőkkel együtt könnyen egész napos program lesz.
Turistajelzések és tájékozódás
A túra során piros sáv, piros kereszt és további kapcsolódó jelzésekkel találkozhatunk. Az erdészeti útelágazások azonban sok helyen megtévesztők, mert több hasonló szélességű út indul különböző irányba.
A turistajelzéseket időnként fakitermelés, kidőlt fák vagy benőtt növényzet takarhatja el. Emiatt indulás előtt töltsük le a Tekeregj.hu GPX-nyomvonalát és egy offline térképet.
A mély patakvölgyekben a mobilhálózat gyenge vagy teljesen hiányzó lehet. Ne kizárólag online térképre és mobilinternetre építsük a navigációt.
Ha elveszítjük a jelzést, ne induljunk találomra meredeken felfelé vagy lefelé. Térjünk vissza az utolsó biztos ponthoz, és ott ellenőrizzük újra az útvonalat.
Ajánlott felszerelés
- Vízálló túracipő: a Zemplén földútjai eső után sokáig sárosak maradnak.
- Offline térkép és GPX: a sok hasonló erdészeti út miatt erősen ajánlott.
- Legalább 1,5–2 liter ivóvíz: biztos vízvételi lehetőségre ne számítsunk.
- Élelem a teljes túrára: útközben nincs folyamatosan nyitva tartó vendéglátóhely.
- Esőkabát: az erdei és hegyvidéki időjárás gyorsan megváltozhat.
- Túrabot: a hosszú emelkedőkön és sáros ereszkedéseken sokat segíthet.
- Kullancsriasztó: tavasztól őszig különösen fontos.
- Fejlámpa: a hosszú túra váratlanul sötétedésig húzódhat.
- Feltöltött telefon és külső akkumulátor: a folyamatos navigáció gyorsan meríti a készüléket.
Kutyával az Amadé-várromhoz
A túra megfelelő állóképességű, hosszabb erdei útvonalakhoz szokott kutyával is teljesíthető. A táv és a több mint 680 méteres szintemelkedés azonban az állat számára is komoly terhelést jelent.
A vadállomány miatt a kutyát tartsuk pórázon. A Zemplén erdeiben szarvasokkal, őzekkel, vaddisznókkal és ragadozók nyomaival is találkozhatunk.
Az Amadé-sziklánál mindenképpen rövid pórázt használjunk. A meredek letörés nincs korláttal biztosítva, egy hirtelen megugrás pedig súlyos balesetet okozhat.
Vigyünk külön ivóvizet és összehajtható tálat. A patakok, pocsolyák és források vize nem minden esetben biztonságos.
Mikor érdemes felkeresni?
Az Amadé-várrom túrája tavasztól késő őszig járható a legkényelmesebben. Kora tavasszal és lombhullás után a romok könnyebben felismerhetők, és a szikláról is tágabb lehet a panoráma.
Nyáron az erdő kellemes árnyékot ad, ugyanakkor a párás meleg és a hosszú emelkedők megterhelők lehetnek. Korai indulással hűvösebb időben teljesíthetjük a túra nehezebb részét.
Ősszel a zempléni erdők lombszíneződése különösen látványos. A nedves avar azonban eltakarhatja a köveket, és csúszóssá teheti a sziklás részeket.
Télen hó és jég boríthatja a gerincet. A sziklakilátó jeges állapotban veszélyes, a rövid nappalok miatt pedig csúszásgátló és fejlámpa is szükséges lehet.
Megközelítés és parkolás
Telkibányán csak kijelölt vagy egyértelműen szabályos helyen hagyjuk az autót. Ne parkoljunk kapubejáró elé, buszmegállóba, patakhídra vagy erdészeti út bejáratához.
Az erdei utakra akkor se hajtsunk be, ha a sorompó nyitva van. A nyitott sorompó nem jelenti automatikusan azt, hogy turistaként szabad behajtani.
A parkolási lehetőségek a pontos rajtponttól függnek. Hétvégén, rendezvények idején és az őszi túraszezonban érdemes korábban érkezni.
Gönc felől indulva szintén a település szabályos parkolóhelyeit használjuk, majd gyalogosan folytassuk az utat a piros kereszt jelzésen.
Telkibánya látnivalói
A túra előtt vagy után érdemes felfedezni Telkibánya bányászati emlékeit. A települést egykor aranygombos Telkibányaként is emlegették, utalva gazdag nemesfémbányászati múltjára.
A helyi múzeum, az Aranyásók útja tanösvény, a régi bányajáratokhoz kapcsolódó emlékek és a kopjafás temető külön programként is érdekesek.
A környék erdeiben kvarckristályok és különböző vulkáni eredetű ásványok fordulhatnak elő. Védett területen azonban ne bontsuk a kőzeteket, és ne térjünk le az engedélyezett útvonalakról gyűjtés céljából.
Telkibánya jó kiindulópont a Kánya-hegy, a Hemzső-bérc, a gönci pálos kolostor és több hosszabb zempléni túra felé is.
Gönc látnivalói
Gönc legismertebb történelmi emlékei közé tartozik a Huszita-ház, amely a város régi építészeti és kereskedelmi múltját mutatja be.
A település neve a gönci hordó révén is ismert. A borvidéken használt jellegzetes hordóméret évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott a tokaji bor kereskedelmében.
Károli Gáspár gönci lelkészként dolgozott a Vizsolyi Biblia fordításán, ezért Gönc és a közeli Vizsoly együtt különösen fontos helyszíne a magyar művelődés- és egyháztörténetnek.
A pálos kolostorrom és az Amadé-vár felkeresése után a város rövid bejárásával egy teljes történelmi témájú kirándulónapot állíthatunk össze.
További túrák a környéken
Az Amadé-várrom környéke kiváló kiindulópont további zempléni túrákhoz. Hejce felől a Borsó-hegy és a Sólyom-kő, Telkibánya térségében pedig a Kánya-hegy és az Aranyásók útja kínál újabb lehetőségeket.
Északabbra Füzér vára és a Nagy-Milic, délebbre Regéc vára és a Nagy-Péter-mennykő kínál egész napos kirándulási lehetőséget.
A környék útvonalai közül több hosszú, jelentős szintemelkedésű és elhagyatott erdőkben vezet. Egyetlen napra ne próbáljunk túl sok távoli célpontot összezsúfolni.
Hasznos külső források
- Amadé-várrom – Tekeregj.hu útvonal és GPX
- Telkibánya–Amadé-várrom gyalogtúra
- Amadé-szikla és várrom – Természetjáró
- Amadévár története – Várak.hu
- Pálosok útján – túra Gönc és Telkibánya között
Tekeregj.hu ajánló
Ha további zempléni várromokat, sziklakilátókat, történelmi emlékhelyeket vagy hosszabb erdei gyalogtúrákat keresel, használd a Tekeregj.hu részletes keresőjét, vagy böngészd az útvonalakat térképen.
Miért érdemes végigmenni?
Az Amadé-várrom túrája azért különleges, mert itt nem egy látványosan újjáépített várhoz érkezünk, hanem valóban fel kell kutatnunk a középkori erősség erdőbe olvadó nyomait. A hosszú zempléni kapaszkodás, a pálos kolostorrom, Potácsháza és az Amadé-szikláról megnyíló hatalmas erdőtenger együtt olyan tartalmas túranapot ad, amelyben a történelem és a vadregényes táj teljesen összefonódik.
Barlang
Emlékhely
Erdészház
Forrás
Hegycsúcs
Patak
Rom
Szikla
TemplomTúra útvonala
