Potácsháza

Potácsháza kulcsosház a Zempléni-hegységben. Telkibánya külterületén található, 280 méterrel a tengerszint felett. A ház megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen haladva a Pálos kolostorromig (5 km), majd északkeletnek fordulva még egy kilométert kell lefelé gyalogolni a piros jelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), vagy a Gönci-patak nagy-pataki völgyét követve az erdészeti úton, illetve Telkibányától a piros turistajelzésen, – 2 km.

Az épület elnevezése (Pottaschenhütte) az egykori funkciójára utal: hamuzsírhutaként üzemelt a 17-19. században. A nyugati részen voltak az irodák, a számadó helység, a keleti rész volt a munkások szállása. A későbbi erdészházat már a rendszerváltás előtt is kulcsosháznak használták, a helyi turista egyesület kezelésében. A rendszerváltás után gönci magánszemélyek vették meg, és üzemeltették tovább, megmentve ezzel a gyalogos turizmusnak az enyészettől.

Kis ház, 2 részre osztva külön bejárattal, hat helységgel. A volt turista egyesületi részen két szoba, konyha, a másik oldalon egy társalgó, egy szoba és egy kiskonyha található. Ezen kívül van a területen egy fészer is. Komfort nélküli. Áram sosem volt a völgyben, ivóvíz a háztól néhány lépésnyire a Juliska-forrásból volt nyerhető a 2011-es nagy árvízig, amikor is a Gönci-patak (Nagy-patak) áradása elmosta a forrást a völgyben található hidak nagy részével együtt. A hidakat azóta az erdészet helyreállította, sajnos a forrást nem.

Pálos kolostor

A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km).

Innen tovább gyalogolva dél felé a piros jelzésen három kilométer megtétele után az Amadé-vár romjai találhatóak meg.

A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek.

A régészeti feltárás – a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása – miatt a falak állaga rohamosan romlik.

Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.

Amadé Várrom

Az Amadé-vár romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán állnak, 650 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (6 km).

A várat a 13. század második felében Amadé nádor, a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a főúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV. László 1281-ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása (1301) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak (1306–1333), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304-ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak.

Az oligarchát 1311-ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttől, hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.

1391-ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.

Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.

Az Amadé-hegy szikláiról káprázatos kilátás nyílik észak felé. Tiszta időben jól látszik a vidék Kassa városától a Nagy-Milicig. A magas növényzet a kilátást takarja, így Kassa városa csak a falevelek között áttekintve részben látható.