Királyréti Erdei Vasút

A Királyréti Erdei Vasút Kismaros és Királyrét között vezet a Börzsönybe. A 11,55 kilométeres, 760 milliméter nyomtávú kisvasút jó kiindulópont egy családi kiránduláshoz: a vonatozás mellé rövidebb séta vagy hosszabb természetjárás is tervezhető. A nap hosszát elsősorban a választott gyalogos program és a visszaúti menetrend határozza meg, ezért mindkettőt még indulás előtt állítsd össze.

Tartalomjegyzék

• Királyréti Erdei Vasút: menetrend és visszaút
• A fa- és kőszállítás időszaka
• A Királyréti Erdei Vasút személyszállításának fejlődése
• Kinek ajánljuk a királyréti kirándulást?
• További kisvasutas kirándulások

Királyréti Erdei Vasút: menetrend és visszaút

A Királyréti Erdei Vasút hivatalos menetrendje évszakonként eltérő közlekedési rendet tartalmaz. A 2026-os tájékoztatás szerint a tavasztól őszig tartó időszakban naponta, télen elsősorban hétvégén és ünnepnapokon közlekednek járatok. A menetidő irányonként körülbelül fél óra. Az indulási időket mindig a konkrét dátumhoz ellenőrizd.

Külön figyelj a visszaútra: egy késői, Királyrét felé induló vonathoz nem feltétlenül tartozik aznap visszainduló személyvonat. Ha sétálni is szeretnél, ne csak az érkező szerelvény rövid fordulóidejével számolj. A következő járatig rendelkezésre álló idő és a tervezett séta hossza együtt adja a használható kirándulási tervet.

A fa- és kőszállítás időszaka

A mai Királyréti Erdei Vasút elődjének számító keskenynyomközű vasutat 1893-ban Frankensiessdorf János porosz gróf építtette 600 mm nyomtávolsággal. A vasút fő rendeltetése a termelt fa elszállítása volt a gróf négyezer hektáros erdőbirtokáról.

1912-ben a vonalat felújították és szárnyvonalakat építettek (Királyrét–Bajdázó; Királyrét–Cseresznyefa rakodó; Kismaros–Dunaparti Rakodó; Kismaros–Nógrádverőce MÁV állomás) Ekkor már a pálya lényegében a mai nyomvonalon futott, csak kisebb nyomvonal-korrekciókat végeztek azóta. A gazdaság központja és a vasúti műhely Paphegy állomáson volt. Hét gőzmozdonnyal végezték a szállításokat, nagy volt a forgalom. Az erdőgazdaság és a vasút többször tulajdonost és nevet változtatott.

1924-ben a svájci Hoffer Cuno tulajdona lett a birtok. Új neve 1926-ban Királyréti Uradalom és Ipartelek Rt. lett. Az előző években elhanyagolt vonalakat felújították. A hálózat közel 30 km hosszú volt, négy gőzmozdony üzemelt. 1927-ben siklópálya (Cseresznyefa rakodó–Inóczi bánya), 1930-ban drótkötélpálya épült (Paphegyi kőzúzda–Inóci kőbánya). 1941-ben a kőbányákat bezárták. A kocsik, mozdonyok javát eladták, csak a Muki és a Triglav nevű mozdony maradt meg. A Triglav nevű gőzmozdony 2007-ben kiállításra került a kismarosi végállomás mellett. A vasút fő feladata a faszállítás lett.

A Királyréti Erdei Vasút személyszállításának fejlődése

Az erdőbirtok és a vasút államosítása 1945-ben történt. A további fakitermelés érdekében újabb szárnyvonalakat építettek az (1947-es évben a Királyrét–Egyházbükk, az 1949-es évben Egyházbükk–Hárs-patak). A menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án kezdődött. Ehhez kezdetben házi gyártású nyitott személykocsikat használtak, később tetővel látták el őket. Az 1950-es években MD–40 típusú dízelmozdonyokat állítottak forgalomba, mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C50-es típusú mozdony érkezett a vasútra, üzembeállításukkal szűnt meg a gőzüzem.

A vasutat 1976. június 6-án úttörővasúttá avatták. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás, a nagy esők több helyen megrongálták a pályát, ezért üzemszünetet rendeltek el. A vasútra szükség volt, ezért 1979-ben megkezdték az újjáépítést. A pályát ekkor építették át 760 mm nyomközűre. Síneket és egyéb anyagokat kaptak a Cegléd–Hantháza-vasútvonal bontásából. A kisvasút 1981. június 7-én újraindult .

Az 1980-as évek második felében csökkenni kezdett a forgalom. Az üzemeltető 1992. május 18-án rákényszerült a vasút leállítására. Néhány évig támogatástól függően hol üzemelt, hol szünetelt a vasút. Az erdőgazdaság Ipoly Erdő Zrt. néven üzemel tovább. A vasútvonal jelenleg turisztikai céllal üzemel.

Kinek ajánljuk a királyréti kirándulást?

A Királyréti Erdei Vasút családoknak, baráti társaságoknak és vasútbarátoknak egyaránt jó választás lehet. A vonatozás nem követel ugyanannyi erőnlétet, mint egy hosszabb hegyi túra, de a hozzá kapcsolt gyalogos útvonal nehézségét külön kell mérlegelni. Kisgyerekkel hagyj több időt étkezésre, pihenésre és az állomásra való visszaérésre.

Zárt cipővel, ivóvízzel és réteges öltözettel készülj. Babakocsi, kerekesszék vagy kerékpár szállítása esetén előzetesen érdeklődj az adott járat lehetőségeiről: egy állomási fejlesztésből nem következik automatikusan az egész kirándulás akadálymentessége. A Királyréti Erdei Vasút mellé tervezett erdei sétán mindig a jelzéseket és a helyi korlátozásokat kövesd.

További kisvasutas kirándulások

Ha más erdei vonatozást is kipróbálnál, a Kaszói Állami Erdei Vasút somogyi erdőkkel, a Almamelléki Állami Erdei Vasút pedig zselici környezettel kínál hasonló jellegű programot. Ezek önálló utazási célpontok; nem egy királyréti séta közeli állomásai.

A Királyréti Erdei Vasút meglátogatásakor a legjobb terv az, amelyben a vonat és a gyaloglás aránya a társasághoz illik. Egy rövidebb erdei pihenő is tartalmas élmény lehet, ha nem az utolsó percben kell visszasietni az állomásra.

Részletes kereső · Térképes böngészés