AMIN HALADSZ
Burkolatok
Ehhez a túrához még nem készült burkolati összesítés.
A burkolatadatokról
A GPX nyomvonalához közeli, hasonló irányú OSM-utak felületcímkéiből, a szakaszhosszakkal súlyozva becsüljük az arányokat. A hiányzó, ritkán rögzített vagy bizonytalanul illeszthető részek ismeretlenek. A burkolatadat nem járhatósági garancia. A kerekített arányok összege kismértékben eltérhet 100%-tól.
Túra leírás
A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. A gerinc vonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.
A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak.1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.
A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott. Szerencsére még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.
2000 szeptemberében avatták fel a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 km-esre bővült a használható vágányok hossza.
Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, minek a fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C–50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.
Forrás: wikipedia.org
A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. A gerinc vonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.
A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak.1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.
A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott. Szerencsére még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.
2000 szeptemberében avatták fel a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 km-esre bővült a használható vágányok hossza.
Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, minek a fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C–50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.
Forrás: wikipedia.org
Időjárás az útvonalnál
Előrejelzés a túra kezdőpontjánál.
Forrás: Open-Meteo · Indulás előtt ellenőrizd a friss előrejelzést.
Túra mentén
KisvasútMiért jó ez a túra?
Tekeregj ajánlóA Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. A gerinc vonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak. A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a
Nyugat-Dunántúl
Kisvasút
Körtúra
A táv és a nehézség alapján válaszd ki, neked való-e.
Vidd magaddal
Töltsd le az útvonalat, vagy navigálj a kezdőponthoz.
Navigáció a kezdőponthozMikor érdemes indulni?
Ehhez a túrához még nincs külön szezonajánló. Indulás előtt nézd meg az időjárást és az útvonal friss állapotjelzéseit.
Útvonal állapota
Még nincs állapotjelzés erről a túráról.
