A Borsó-hegy Hejce fölött, a Zempléni-hegység nyugati peremén emelkedik. Az innen induló körtúra nem tartozik a könnyű erdei séták közé: hosszabb emelkedők, köves és időnként sáros erdészeti utak, keskenyebb ösvények, sziklás kitérők és közel félezer méternyi szintemelkedés vár ránk. Cserébe megismerhetjük a Zemplén egyik csendesebb vidékét, felkereshetjük a látványos Sólyom-kőt, eljuthatunk a Borsó-hegy erdejében kialakított megrendítő emlékhelyhez, majd visszatérhetünk Hejce hangulatos utcáira.

Az általunk bejárt Borsó-hegy, Hejce körtúra megközelítőleg 13,76 kilométer hosszú, körülbelül 485 méter szintemelkedést tartalmaz, becsült menetideje pedig nagyjából 5 óra 10 perc. A túra nehézségét nem egyetlen technikás akadály adja, hanem a táv, a folyamatos emelkedés, az erdei terep és a hosszabb, lakott területtől távoli szakaszok együttese.

A túra legfontosabb adatai

• Kiindulópont: Hejce
• Túratípus: gyalogos körtúra
• Táv: körülbelül 13,76 km
• Szintemelkedés: körülbelül 485 m
• Becsült menetidő: megközelítőleg 5 óra 10 perc
• Nehézség: közepesen nehéz–nehéz
• Jelleg: erdei utak, turistaösvények, sziklás kitérők és hosszabb emelkedők
• Fő látnivalók: Hejce, Szerencs-patak, Fehér-kút, Sólyom-kő, Borsó-hegy és a repülőgép-katasztrófa emlékhelye

Borsó-hegy, Hejce – útvonal és részletes túraadatok a Tekeregj.hu-n

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hejce, a túra kiindulópontja

A túrát Hejce településéről kezdhetjük meg. A Zempléni-hegység nyugati oldalán fekvő apró falu már önmagában is megér egy sétát: a házak között kanyargó Szerencs-patak, a patakon átvezető régi kőhidak és az erdők felé nyíló utcák nyugodt, eldugott hangulatot teremtenek.

Hejce a Hernád széles völgye és a Zemplén erdős hegyoldalai közötti átmeneti területen fekszik. A faluból nyugat felé a nyitottabb medence, kelet felé pedig szinte azonnal a sűrű erdők és a meredekebb hegyoldalak következnek. Ezért a település kiváló kiindulópont a Borsó-hegy, a Sólyom-kő, a Gergely-hegy és a Gönc felé vezető hosszabb túrákhoz.

A lakott területet elhagyva hamar megváltozik a környezet. Az aszfaltot erdészeti és szekérutak váltják fel, a házak pedig fokozatosan eltűnnek mögöttünk. Innentől már hosszú ideig nem találkozunk bolttal vagy biztosan működő vendéglátóhellyel, ezért minden szükséges vizet és élelmet érdemes magunkkal vinni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Szerencs-patak völgyében

A Hejcéről induló útvonal első hosszabb szakasza a Szerencs-patak völgyét követi. A patak a Zemplén erdős belsejéből érkezik, majd Hejcén keresztül folytatja útját a Hernád-völgy irányába.

Az ösvény nem mindenhol közvetlenül a víz mellett halad, de hosszú szakaszon a patakvölgy határozza meg a túra irányát. A környezet fokozatosan egyre vadregényesebbé válik: bükkösök, gyertyánosok, tölgyes részek, kisebb vízfolyások és sziklás hegyoldalak váltják egymást.

Csapadékos időszakban a patak és a kisebb mellékágak bővizűbbek lehetnek, az erdei utak pedig könnyen felázhatnak. Nyáron viszont egyes vízfolyások jelentősen visszahúzódhatnak, ezért a természetes forrásokra nem érdemes kizárólagos vízvételi lehetőségként számítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az egykori erdei vasút nyomában

A Szerencs-patak völgyében vezető út egy része egy régi keskeny nyomtávú erdei vasút nyomvonalát követi. A vasút az 1920-as évek közepétől szolgálta a környező erdők kitermelését, a hegyekből lehozott faanyag jelentős részét vasúti talpfák készítésére használták.

A hajdani pályahálózat Hejce vasútállomása, a patakvölgy, a Borsó-hegy és a Gergely-hegy térségét kapcsolta össze. Mára a sínek eltűntek, a nyomvonal egyes részei azonban szélesebb, egyenletesebb erdei útként ma is felismerhetők.

Az útvonal történeti érdekessége külön hangulatot ad a túrának. Miközben ma csendes bükkösben haladunk, néhány évtizeddel korábban fakitermelő munkások és fával megrakott szerelvények mozogtak ugyanebben a völgyben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fehér-kút és a vadászház környéke

A völgy felső részén érjük el a Fehér-kút és a közeli vadászház térségét. A nyitottabb rét kellemes pihenőhely lehet a hosszú emelkedő után, mielőtt továbbindulnánk a Sólyom-kő és a Borsó-hegy irányába.

A források vízhozama évszakonként és a csapadék mennyiségétől függően változhat. Előfordulhat, hogy a kifolyó csak gyengén csordogál, vagy időszakosan nem használható. Emiatt már Hejcéről annyi vizet érdemes elhozni, amennyi a teljes túrához elegendő.

A vadászház nem általánosan látogatható turistaház, ezért nem számíthatunk biztos étkezési, szállás- vagy mosdólehetőségre. A környéket pihenőhelyként használhatjuk, de az épületek és a hozzájuk tartozó területek nyugalmát tartsuk tiszteletben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Sólyom-kő és a természetes kilátópont

A túra egyik leglátványosabb állomása a Sólyom-kő. A szürke andezitsziklák a sűrű erdőből természetes bástyaként emelkednek ki, tetejükről pedig széles panoráma nyílik a Zempléni-hegység nyugati vonulataira és a Hernád-völgy irányába.

A kilátópontot rövid, jelzett kitérőn érhetjük el. A szikla tetejére vezető ösvény meredekebb és kövesebb lehet, a peremén pedig nincs mindenhol mesterséges korlát. Eső után, havas vagy jeges időben különösen óvatosan kell mozogni.

Tiszta időben felismerhető a Gergely-hegy tömbje, a Szerencs-patak erdős völgye, Hejce környéke, valamint a Hernád-völgyön túl húzódó dombvidék. Kiváló látási viszonyok között távolabbi hegyvonulatok is megjelenhetnek a horizonton.

A Sólyom-kő nem nagy, kiépített kilátóterasz, hanem természetes sziklakiszögellés. Ez adja valódi erejét, ugyanakkor nagyobb odafigyelést is követel, különösen gyermekkel vagy kutyával.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Borsó-hegy erdei világa

A Borsó-hegy a Zempléni-hegység nyugati részének erdővel borított magaslata. A csúcs és közvetlen környezete nem klasszikus, körpanorámás hegytető: az erdő több irányban eltakarja a kilátást, ezért a túra legszebb panorámáját inkább a Sólyom-kő és a kisebb tisztások adják.

A hegyoldalban andezitből felépülő sziklás részek, bükkösök, gyertyánosok és alacsonyabb térszíneken tölgyes foltok váltakoznak. Tavasszal friss zöld lomb, nyáron mély erdei árnyék, ősszel pedig sárga és vörös lombszínek kísérik az utat.

A terület vadban gazdag, ezért szarvasok, őzek és vaddisznók nyomaival is találkozhatunk. Hajnalban, alkonyatkor és vadászati időszakban különösen fontos a helyszíni korlátozások figyelése, valamint az, hogy a kijelölt turistaútvonalakon maradjunk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A borsó-hegyi repülőgép-katasztrófa emlékhelye

A Borsó-hegy neve egy tragikus történelmi eseménnyel is összeforrt. 2006. január 19-én egy szlovák katonai An–24-es szállító repülőgép csapódott a hegy erdejébe. A fedélzeten Koszovóból hazatérő szlovák békefenntartók utaztak, akik már csupán rövid távolságra voltak kassai célállomásuktól.

A katasztrófában a fedélzeten tartózkodók közül 42 ember életét vesztette, egy ember pedig túlélte a becsapódást. A mentésben és a helyszín megközelítésében a hejcei lakosok is részt vettek, ezért a tragédia Szlovákiában és a magyar település történetében egyaránt mély nyomot hagyott.

Az erdőben kialakított emlékhelyen kopjafák, emléktáblák és személyes megemlékezések őrzik az áldozatok emlékét. A terület nem hagyományos turisztikai látványosság, hanem kegyeleti hely. Látogatásakor maradjunk csendben, ne másszunk az emlékművekre, és ne mozdítsuk el az ott elhelyezett tárgyakat.

A helyszín hangulata különösen megrendítő. A környező bükkös csendje, az emléktárgyak és a tragédia története egészen más jelentést ad ennek a hegyi túrának, mint egy egyszerű csúcslátogatás.

A Borsó-hegy szomorú emléke – háttértörténet

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jelzések és tájékozódás

Hejce felől a Borsó-hegy különböző szakaszai több turistaút és leágazás összekapcsolásával érhetők el. A település felől a piros négyzet jelzés vezethet a Fehér-kút irányába, később pedig a piros, a piros háromszög és a Borsó-hegy irányába vezető jelzések következhetnek.

A pontos nyomvonal kiválasztásakor érdemes a Tekeregj.hu útvonalát, offline térképet vagy letöltött GPX-fájlt használni. Az erdőben több széles erdészeti út és jelöletlen nyomvonal keresztezi egymást, amelyek könnyen rossz irányba vihetnek.

A mobilhálózat lefedettsége a mélyebb völgyekben bizonytalan lehet. Az útvonalat ezért ne csak online térképen nyissuk meg, hanem indulás előtt töltsük le a telefonra vagy navigációs eszközre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nehézség és terepviszonyok

A Borsó-hegy túrája a közel 14 kilométeres táv és a 485 méteres szintemelkedés miatt megfelelő állóképességet igényel. A szint nagy része hosszabb, kitartó emelkedőkön gyűlik össze, ezért a túra nem feltétlenül tűnik meredeknek minden pillanatban, de a végére alaposan elfáraszthat.

Az erdészeti utak száraz időben viszonylag kényelmesen járhatók, csapadék után viszont mélyen sárossá válhatnak. A magasabb részeken köves, görgeteges és gyökerekkel átszőtt szakaszok is előfordulnak.

A Sólyom-kőhöz vezető kitérő és a természetes kilátópont környéke fokozott figyelmet igényel. Tériszony esetén a sziklaperem megközelítése kellemetlen lehet, de maga a hosszabb körtúra technikai mászást nem tartalmaz.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ajánlott felszerelés

• Vízálló túracipő: az erdei utak és ösvények sokáig nedvesek, sárosak maradhatnak.
• Legalább 1,5–2 liter ivóvíz: a források vízhozama nem garantált.
• Élelem a teljes napra: az erdei szakaszon nincs biztos vendéglátóhely.
• Offline térkép vagy GPX: több jelöletlen és hasonló erdészeti út található a környéken.
• Esőkabát és meleg réteg: a hegyen gyorsan változhat az idő.
• Fejlámpa: késői indulás vagy váratlanul elhúzódó túra esetére.
• Kullancsriasztó: tavasztól őszig különösen ajánlott.
• Feltöltött telefon és külső akkumulátor: a navigáció gyorsan merítheti a készüléket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kutyával a Borsó-hegyen

A túra megfelelő állóképességű, erdei terephez szokott kutyával is teljesíthető. A hosszú táv, a köves szakaszok és a jelentős szint miatt azonban nem érdemes egyszerű sétaként kezelni.

A vadállomány és az esetleges vadászati tevékenység miatt a kutyát tartsuk pórázon. A Sólyom-kő sziklapereménél használjunk rövid pórázt, és ne engedjük az állatot a meredek letörés közelébe.

Útközben nem garantált a biztonságos vízvétel, ezért a kutyának is vigyünk elegendő vizet és összehajtható tálat. Nyáron a túra jelentős része árnyékos, de a hosszú emelkedők meleg időben így is megterhelők lehetnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mikor érdemes elindulni?

A Borsó-hegy túrája tavasztól késő őszig járható a legkellemesebben. Tavasszal friss zöld erdő és bővebb vízhozamú patakok várhatnak, ősszel pedig a zempléni bükkösök lombszíneződése teszi különösen látványossá az útvonalat.

Nyáron az erdő sok árnyékot ad, ugyanakkor a hosszabb emelkedők párás, meleg időben megterhelők lehetnek. Induljunk korán, és számoljunk azzal, hogy a túra a pihenőkkel, fotózással és az emlékhely felkeresésével hat óránál is hosszabb lehet.

Télen hó, jég és kidőlt fák nehezíthetik a haladást. Ilyenkor a rövid nappalok miatt fejlámpa, csúszásgátló és téli túratapasztalat is szükséges lehet. Erős szélben a sziklás kilátópontokat jobb elkerülni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megközelítés és parkolás

Hejce autóval a Hernád-völgy települései felől közelíthető meg. A túra kezdete előtt a faluban olyan szabályos parkolóhelyet válasszunk, ahol nem akadályozzuk a helyiek közlekedését, nem állunk kapubejáróba, és szabadon hagyjuk a mezőgazdasági, erdészeti utakat.

A Szerencs-patak melletti pihenő környéke gyakori kiindulópont, de a rendelkezésre álló helyek száma korlátozott lehet. Nagyobb csoporttal különösen fontos, hogy ne foglaljuk el az úttestet vagy a keskeny utcák teljes szélét.

Tömegközlekedéssel a Hejce, Községháza megálló található a legközelebb az útvonalhoz. A járatok ritkák lehetnek, ezért a túra előtt és után rendelkezésre álló csatlakozásokat előre ellenőrizni kell.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hejce látnivalói

A túra előtt vagy után érdemes végigsétálni Hejce központján. A Szerencs-patak fölött átvezető régi kőhidak, a rendezett porták és a hegyek közé vezető utcák különleges hangulatot adnak a településnek.

A faluban külön emlékmű is őrzi a Borsó-hegyen lezuhant szlovák katonai repülőgép áldozatainak emlékét. Ez azok számára is elérhető, akik a hosszú hegyi túrát nem tudják vállalni.

Hejce történelmi épületei és egyházi emlékei szintén megérnek egy rövid kitérőt. A település csendes, ezért látogatáskor ügyeljünk arra, hogy parkolással és hangoskodással ne zavarjuk a helyieket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

További látnivalók a környéken

A Borsó-hegy túrája hosszabb útvonalakkal a Gergely-hegy, az Amádé-vár romja, a Cicés-rét és Gönc irányába is bővíthető. Ezek a változatok már nagyobb távot, több szintemelkedést és hosszabb menetidőt jelentenek.

Göncön megtekinthető a pálos kolostorrom, valamint a környék történelmi és borászati emlékei. Északabbra Telkibánya bányászati múltja, Füzér vára és a Nagy-Milic túraútvonalai kínálnak további programokat.

A közelben található Sólyom-kő önálló, rövidebb célpontként is felkereshető, bár a Hejcéről vezető út ebben az esetben is jelentős emelkedést tartalmaz. A környék túráit érdemes külön napokra elosztani, mert a Zemplén nyugati vonulata jóval fárasztóbb lehet, mint amit a térképen látható viszonylag alacsony csúcsmagasságok alapján várnánk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hasznos külső források

• Borsó-hegy, Hejce – részletes Tekeregj.hu útvonal
• A Borsó- és a Gergely-hegy titkai
• Borsó-hegy – megközelítés és turistajelzések
• A borsó-hegyi tragédia története

Miért érdemes végigmenni?

A Borsó-hegy Hejcéről induló túrája azért különleges, mert egyetlen útvonalon kapcsolja össze a Zemplén vadregényes erdeit, az egykori erdei vasút történetét, a Sólyom-kő természetes panorámáját és a hegy megrendítő emlékhelyét. Nem könnyű séta, hanem tartalmas, gondolatébresztő hegyi nap, amely után Hejce csendes utcáira is egészen más szemmel térünk vissza.