Annafürdő Parkerdő, Lengyel

Lengyel-Annafürdő a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben. A közel 100 hektáros, természetszerű erdőgazdálkodási módszerrel kezelt parkerdő közepén, öreg bükkfák tövében ered az Annaforrás, mely a Kőris-völgyi patakot és azon keresztül az erdővel körülvett pihenőtó természetes vízellátását biztosítja. A forrás körüli régi épületek felújításával és a parkerdei közjóléti berendezések létrehozásával ökoturisztikai fejlesztések sora valósult meg a közelmúltban, így jött létre a  Turisztikai és Természetismereti Központ, mely hamar a turisták és a kiránduló csoportok kedvelt úti céljává vált. A parkerdőben horgászati és csónakázási lehetőség, bicikli kölcsönzés, vadaspark, tanösvények, szabadtéri kemence, grillező- és tűzrakóhely, kilátó, erdei pihenők, erdei büfé, interaktív játszva-oktató eszközök segítik a szabadidő hasznos eltöltését. Képzett túravezetőink természetismereti és kulturális túrákat, kézműves foglalkozásokat, lovas programokat, játékos vetélkedőket is tartanak turista csoportok, gyerekes családok és egyéni látogatók számára egyaránt. Az akadálymentes épületek felújítása környezetbarát módon történt, így a látogatók a napkollektorok, napelemek, szélerőgép, szürkevíz használatát is megismerhetik működésük közben. Legnépszerűbb program a közeli Szentkúti kunyhó-Ökoház megtekintése bicikli túra keretében, kemencés kenyérsütéssel egybekötve. Különböző igényeket is kielégítő szálláshelyek várják a kikapcsolódásra, vagy az aktív pihenésre vágyó turistákat. Mindkét épületben WL internet elérés biztosított.

A részben vörösfenyő rönkökön álló 6 férőhelyes, magas színvonalú  vendégházat– 3 db kétágyas, pótágyazható szobájával, apartman konyhájával, étkezőjével, akadálymentes fürdőszobáival-  családoknak, kisebb csoportoknak ajánljuk. Tetőterében interaktív természetismereti kiállítás is található. A falusi szálláshelyként működő vendégház helyi ételeket és italokat kínál.

43 férőhelyes turista szállást biztosít a szomszédos erdei iskola-kulcsosház épülete, jól felszerelt konyhával, étkezővel, közös vizesblokkokkal, melyet nagyobb csoportoknak, több családos kirándulóknak, iskolai osztályoknak ajánlunk, rendezvények, találkozók és erdei iskolai programok megtartására is alkalmas kiszolgálással.

Az Annafürdő története röviden

Az Annafürdő hírnevét Apponyi családnak köszönheti, mint a település több más nevezetessége is. A hagyomány szerint a gróf felesége Pajacsevich Teréz grófnő reumás betegségben szenvedett. A grófnő kezeltetését férje Lengyelen a kastély közelében kívánta megoldani. Erre volt alkalmas a mai napig itt működő forrás. Ezért a forrás közelében ami mamár „Annaforrás”-ként ismert gőzfürdőt létesített. Mivel gőzfürdő gyógyító hatással volt a grófnő betegségére, és ennek hamarosan híre is ment és sokan vették igénybe az itt lévő gyógykezelést. Mivel a fürdőkúra sokak számára gyógyító hatású volt, ezért annak sorsáról gróf Apponyi József a végrendeletében külön rendelkezett, ”a lakosság részére a fürdő maradjon fenn”. A végrendelet értelmében tehát a fürdőt Lengyel község lakossága is használhatta. Főleg vasár- és ünnepnapokon, mulatságokat bálokat, majálisokat rendeztek itt.

A gróf halála után a fürdőt Apponyi Rudolf gróf örökölte, akinek felesége Benkendorff Anna grófnő is igen megkedvelte ezt a fürdőhelyet. Ezért azt továbbfejlesztette. A fürdőzők részére hat pihenőszobát épített, a családja számára pedig külön, lakható épületet készítette. A Anna grófnő a fürdőnél az iskolás gyerekek részére minden évben majálist, versenyeket, tombolákat rendezett. Gróf Apponyi Rudolfné, gróf Beckendorff Anna 1900. november 19-én hunyt el, 82 éves korában. A fürdőt „Annafürdőnek” nevezték el a grófnő neve után. A fürdőben az I. világháború idején gróf Apponyi Sándorné létesített 29 ágyas kórházat, amely az ide kerülő betegeknek is jó szolgálatot tett. Gróf Apponyi Sándorné 1926-ban a Magyar Nemzeti Múzeum részére adományozta a tulajdonát képező 2189,6 kh. erdőterületet. Mivel a fürdő az erdőben volt, így annak kezelése is a Magyar Nemzeti Múzeumra szállt át.

A II. világháború után az erdő a Magyar Állami Erdőgazdaság gondozásába került.

A lengyeli „Annaforrást” és környékét Tolna megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága védetté nyilvánította a 42.106/1975. sz. határozatában, és ezt a következőkkel indokolta: „Az Annaforrás a tolnai hegyhát legmagasabb pontja, a papdi hegy szomszédságában a Lengyeltől északra kezdődő erdő fő völgyének, déli bejáratánál fekszik. A ma is kifogástalan vízminőségű vörös kővel kiépített, állandóan csörgedező „Annaforrás” környékén 150 éves bükk, cser, szép méretű lucfenyők, vörösfenyők, szelídgesztenyék, chamecipárisok, platánok teszik színessé a területet. Így az „Annaforrás” környéke a legszebb hazai hegyvidéki tájrészletre emlékeztet”. „Tolna megyében a hegyvidéki flóraelemekben gazdag természetes erdőtársulásoknak ez a legészakibb előfordulása. Megtalálhatók benne a mecseki flóraelemek, mint az illatos hunyor, a szúrós csodabogyó és egyes orchidea-félék. Indokolt a szűkebb tájban egyedülálló növényzetű és esztétikai adottságú terület fokozott védelme.”

Ma a terület a Gyulaj Zrt. kezelésében van. Az egykori fürdő helyén ma Turisztikai és Természetismereti Központ működik, aminek fejlesztése folyamatos.

Mivel a forrás környéke természetvédelmi terület ezért az ide látogatóknak nem árt a következőket betartani, hogy az itt rejlő természeti szépségeket minél többen megcsodálhassák:
„A védetté nyilvánított területen lévő növényeket gyűjteni, szállítani és értékesíteni bármilyen fejlődési alakban (mag, hajtás, dugvány, stb.) csak az Országos Természetvédelmi Hivatal engedélyével szabad.” A fentiek ismeretében tehát a lengyelre kirándulók semmi kép ne feledkezzenek meg kilátogatni az Annafürdőbe és környékére. Hiszen ez a terület természeti kincsekben gazdag anyagot rejt magában. A kirándulás során érdemes ellátogatni a török sánchoz (az egykori régészeti ásatások helyszínére) és a papdi kápolnához is ahogy ezt a fotóalbumunkban lévő képeken is láthatják.