Nagy-Péter-mennykő túra: panorámás körtúra a Zemplén vadregényes szívében
- Túra típusa Gyalogtúra
- Túra hossza 16 km
- Szintemelkedés 461 m
- Szintcsökkenés 461 m
- Nehézség 5/4
- Becsült szintidő 4ó 20p
- Régió Észak-Magyarország
- Érkezés Körtúra
A Nagy-Péter-mennykő a Zempléni-hegység egyik leglátványosabb természetes kilátópontja. A 709 méter magasan fekvő sziklabástyáról hatalmas erdőségek, mély patakvölgyek és egymás mögé sorakozó vulkáni hegyhátak tárulnak elénk. Tiszta időben a Milic-csoport, a Kemence-patak völgye, a Hegyköz és még a füzéri vár fehér falai is felismerhetők a távolban.
Mi Újhuta határából, a Flórika-forrás közeléből indultunk el a Nagy-Péter-mennykő felé. A körtúra során a Tolcsva-patak völgyét, a Szpalanyica-rétet, a Mlaka-rét környékét és az Országos Kéktúra egy szakaszát is érintettük. Az útvonal 16 kilométer hosszú, körülbelül 461 méter szintemelkedést tartalmaz, becsült menetideje pedig nagyjából 4 óra 20 perc.
A táv önmagában sem rövid, a zempléni terep pedig tovább nehezíti a túrát. Sáros erdészeti utak, köves ösvények, mély keréknyomok, patak menti szakaszok és meredekebb kapaszkodók váltják egymást. Ez nem egy gyors kilátópont-látogatás, hanem tartalmas, egész napos erdei barangolás a Zemplén központi vidékén.
A túra legfontosabb adatai
- Kiindulópont: Újhuta, Flórika-forrás környéke
- Túratípus: gyalogos körtúra
- Táv: 16 km
- Szintemelkedés: 461 m
- Szintcsökkenés: 461 m
- Becsült menetidő: körülbelül 4 óra 20 perc
- Nehézség: nehéz, 4/5
- Legmagasabb pont: Nagy-Péter-mennykő, 709 m
- Érkezés: körtúra
- Régió: Észak-Magyarország, Zempléni-hegység
- Főbb állomások: Flórika-forrás, Tolcsva-patak, Szpalanyica-rét, Mlaka-rét, István-kút és Nagy-Péter-mennykő
Nagy-Péter-mennykő – térkép, GPX és részletes túraadatok
A Zempléni-hegység rövid bemutatása
A Zempléni-hegység Magyarország északkeleti részének egyik legváltozatosabb vulkanikus hegyvidéke. A hegység az Eperjes–Tokaji-hegység magyarországi folytatása, és a Hernád völgye, a Bodrogköz, a Hegyköz, valamint a Tokaj környéki területek között húzódik.
A tájat több millió évvel ezelőtti vulkáni működés formálta. A hegyek nagy részét andezit és riolit építi fel, a vulkáni kőzetekből pedig az erózió különleges sziklatornyokat, gerinceket, kőtengereket és meredek hegyoldalakat alakított ki. Ezek közé tartozik a Nagy-Péter-mennykő, a Pengő-kő, a Kerek-kő, a Sólyom-bérc és a hejcei Sólyom-kő is.
A Zemplén nem a hatalmas magasságairól híres. A hegység legmagasabb pontjai is alig emelkednek 900 méter fölé, a mély völgyek, a meredek vulkáni kúpok és a szinte összefüggő erdőtakaró miatt azonban jóval magasabb hegyvidék benyomását kelti.
A terület egyik legnagyobb értéke a csend és a viszonylagos érintetlenség. A belső részeken hosszú kilométereken keresztül haladhatunk úgy, hogy települést, forgalmas utat vagy épületet alig látunk. Ez adja a Zemplén vadregényes karakterét, ugyanakkor emiatt a megfelelő tájékozódás és felkészülés különösen fontos.
A Nagy-Péter-mennykő sziklabástyája
A Nagy-Péter-mennykő a Zempléni-hegység központi részének egyik legmagasabban fekvő természetes kilátópontja. A csúcs nem egy hagyományos, lekerekített hegytető, hanem egy markáns, környezetéből kiemelkedő sziklatorony tetején található.
A sziklahomlok 709 méterrel fekszik a tengerszint fölött. A körülötte álló öreg bükkös sokáig eltakarja a kilátást, majd az ösvény végén szinte egyik pillanatról a másikra kilépünk a fák közül a sziklás panorámapontra.
A kilátóhely nincs teljesen körbekorlátozva. A szikla pereme meredeken törik le, ezért csak száraz időben, stabil lábbeliben és kellő óvatossággal közelítsük meg. Gyermekkel vagy kutyával különösen fontos a folyamatos figyelem.
Indulás Újhutáról
A túránkat Újhuta határában, a Flórika-forrás közelében kezdtük meg. Újhuta Háromhuta egyik településrésze, amely mélyen a Zemplén erdős hegyei között fekszik. A környék története szorosan összekapcsolódik az egykori üveggyártással, erdőgazdálkodással és fakitermeléssel.
A rajt után a kék négyzet jelzést követtük, és fokozatosan elhagytuk a lakott területet. Az út eleinte szélesebb erdészeti úton halad, a Tolcsva-patak völgye pedig természetes folyosóként vezet bennünket egyre mélyebbre a hegység belsejébe.
Már ezen a szakaszon is érdemes figyelni a navigációt. Az erdőben több, egymáshoz nagyon hasonló fakitermelő út és mellékág keresztezi egymást, amelyek közül nem mindegyik szerepel pontosan minden térképen.
A Tolcsva-patak völgyében
A túra első hosszabb szakasza a Tolcsva-patak közelében vezet. A keskeny völgyet bükkösök, gyertyánosok és helyenként fenyves foltok szegélyezik, a patak hangja pedig hosszú ideig elkísér bennünket.
Amikor mi erre jártunk, az erdőgazdasági munkák miatt több helyen mély keréknyomokkal és sáros szakaszokkal találkoztunk. A Zemplén agyagos talaja eső után sokáig tartja a nedvességet, ezért a földutak még napokkal a csapadék után is csúszósak lehetnek.
A patak vízhozama évszakonként jelentősen változhat. Tavasszal és esős időszakban látványosabb, nyár végén azonban egyes mellékágak visszahúzódhatnak. Természetes vízvételi lehetőségre ezért nem érdemes kizárólagosan támaszkodni.
Szpalanyica-rét és az Országos Kéktúra
A kék négyzet jelzésen haladva érjük el a Szpalanyica-rét térségét, ahol becsatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalába. A zárt erdei szakasz után jóleső változatosságot jelentenek a nyitottabb rétek és tisztások.
Az Országos Kéktúra zempléni szakasza az ország egyik legvadregényesebb kéktúrás vidéke. A jelzés hosszú erdei gerinceken, eldugott réteken és mély patakvölgyeken keresztül vezet, miközben több jelentős zempléni sziklaalakzatot és történelmi helyszínt is érint.
A becsatlakozás után már a kék sáv jelzést követjük. Bár az Országos Kéktúra általában jól jelzett, fakitermelések, kidőlt fák vagy az ösvény benövése időnként megnehezítheti a jelzések követését.
Mlaka-rét, a zempléni erdők pihenőhelye
A Mlaka-rét a Zemplén központi vidékének egyik fontos túracsomópontja. A fák közötti tisztáson esőbeálló, padok, tűzrakóhely és információs táblák segíthetik a pihenést és a tájékozódást.
Itt érdemes hosszabb szünetet tartani, mert több irányba is folytathatjuk a túrát. Innen érhető el a Sólyom-bérc, István-kút, Kőkapu, a Nagy-Péter-mennykő és több háromhutai útvonal is.
A rét neve szláv eredetű lehet, és nedves, vizenyős területre utal. Esős időben a környék valóban felázhat, ezért a tisztást övező ösvényeken is sáros szakaszokra számíthatunk.
István-kút környéke
Az István-kút környéke a Zemplén egyik különleges erdei pihenőterülete. A forrás közelében régi erdészházak, egy kisebb tó és fokozottan védett nyíres is található.
A forrás jó pihenőpont lehet, de vízhozama a csapadék mennyiségétől függ. Hosszabb száraz időszakban lassan csordogálhat vagy akár el is apadhat, ezért a teljes túrához szükséges vízzel már induláskor készüljünk.
A környék épületeit ne kezeljük automatikusan szabadon használható turistaházként. Egyes házak kulcsosházként vagy erdészeti célokat szolgáló épületként működhetnek, ezért tartsuk tiszteletben a lezárt és magánhasználatú területeket.
Felkapaszkodás a sziklacsúcshoz
A Nagy-Péter-mennykő felé vezető leágazást a kék háromszög jelzés mutatja. Az ösvény hamar elhagyja a szélesebb erdei utat, és egyre vadregényesebb bükkösben kapaszkodik fölfelé.
Az utolsó szakaszon mohás kövek, gyökerek és kisebb sziklalépcsők között haladunk. A feljutás nem igényel technikai mászást, de biztos lépés és stabil túracipő szükséges hozzá.
Nedves időben a kövek, az avar és a gyökerek csúszóssá válhatnak. Lefelé ugyanez a rövid szakasz sokszor nehezebbnek érződik, ezért ne siessünk, és hagyjunk elegendő helyet az előttünk haladóknak.
Az öreg bükkösből kilépve hirtelen megnyílik előttünk a táj, és megérkezünk a Nagy-Péter-mennykő sziklás tetejére.
Panoráma a Nagy-Péter-mennykőről
A kilátóhelyről elsősorban a Zempléni-hegység központi és északi része tárul elénk. A táj egyik legfeltűnőbb jellemzője az összefüggő erdőtenger: szinte sehol sem törik meg nagyobb település vagy ipari terület a hegyek hullámzását.
Észak felé a Milic-csoport magasabb hegyei rajzolódnak ki. Megfelelő látási viszonyok között a magányos vulkáni kúpon álló füzéri vár világos falai is felismerhetők.
Keleti irányban a Kemence-patak mély, hosszan kanyargó völgye vezet a Hegyköz és Pálháza felé. A völgyben fut a Pálházi Állami Erdei Vasút vonala is, amely egykor a kitermelt faanyag szállítását szolgálta.
A panorámában feltűnhet a Kis- és Nagy-Milic, a Kánya-hegy és a Csattantyús-hegy tömbje is. A domborzat innen különösen jól áttekinthető: nincs egyetlen összefüggő fennsík, csak mély völgyekkel elválasztott vulkáni gerincek és hegykúpok.
Hogyan alakult ki a sziklatorony?
A Nagy-Péter-mennykő egy úgynevezett krioplanációs sziklatorony. Ez azt jelenti, hogy mai formájának kialakításában a jégkorszaki fagyaprózódás játszotta a legfontosabb szerepet.
A kőzet repedéseibe beszivárgó víz megfagyott, térfogata megnőtt, majd fokozatosan tovább tágította a repedéseket. A sokszor ismétlődő fagyás és olvadás lassan feldarabolta a környező kőzetet.
A kevésbé ellenálló részek lepusztultak, a keményebb kőzettömb pedig bástyaszerű sziklatoronyként maradt vissza. A hegy tetején ma ennek a természetes kőbástyának a pereméről nézhetünk végig a Zemplén erdős vidékén.
Honnan eredhet a különös név?
A Nagy-Péter-mennykő neve első hallásra kissé meseszerű. A név eredetére több helyi magyarázat is létezik, de teljes bizonyossággal nem állapítható meg, ki lehetett a névben szereplő Péter.
A „mennykő” vagy népies alakban „ménkű” villámot, illetve égből hulló követ jelenthetett. A környezetéből kiemelkedő, viharoknak kitett sziklatoronyhoz könnyen kapcsolódhattak villámokról és mennydörgésről szóló történetek.
A név mindenesetre tökéletesen illik a helyhez: a szikla valóban úgy emelkedik ki az erdőből, mintha egy hatalmas kőtömböt hajítottak volna a hegygerincre.
Sólyom-bérc és további kilátópontok
A Mlaka-rétről rövid kitérővel elérhető az 564 méter magas Sólyom-bérc. A sziklás kilátópontról a környező hegyek és a regéci vár irányába nyílik panoráma.
A Sólyom-bérc alacsonyabban fekszik, mint a Nagy-Péter-mennykő, de a nyitott sziklapárkány és a várra nyíló kilátás miatt önmagában is megéri a kitérőt. Beillesztése természetesen növeli a túra távját és menetidejét.
A Zemplén központi részének kilátópontjait gyakran egyfajta sziklás hármasként emlegetik. A Nagy-Péter-mennykő, a Sólyom-bérc és a Kerek-kő eltérő irányból mutatja meg ugyanazt a vadregényes hegyvidéket.
Pengő-kő és a környék sziklaalakzatai
A Nagy-Péter-mennykő közelében található a Pengő-kő különleges sziklacsoportja is. Nevét a hagyomány szerint arról kaphatta, hogy egyes kőtömbjei megütve különös, csengő vagy pengő hangot adhatnak.
A környék további érdekes sziklaalakzatai közé tartozik a Kemencés-kő, a Rákóczi-kő és az Óriások bútorai néven ismert kőtömbök együttese. Ezek egy hosszabb túraváltozatban Regéc irányába is felfűzhetők.
A sziklák megközelítésekor maradjunk a jelzett ösvényen. A mohás kövek és a sziklák közötti rések nedves időben csúszósak, az érzékeny növényzet pedig könnyen károsodhat a kitaposott útvonalakon kívül.
Nehézség és terepviszonyok
A 16 kilométeres táv, a 461 méteres szintemelkedés és az erdei terep miatt a túra nehéz kategóriába tartozik. A szintemelkedés nem extrém, de hosszú szakaszon gyűlik össze, miközben a sáros és köves utak lassítják a haladást.
Az útvonal jelentős része szélesebb erdészeti utakon vezet, de keskeny ösvényekre, patak menti részekre és meredekebb kapaszkodókra is számítani kell. Fakitermelés után mély keréknyomok, ágak vagy átmeneti terelések jelenhetnek meg.
A Nagy-Péter-mennykőhöz vezető utolsó szakasz kövesebb és meredekebb. Technikai mászást nem tartalmaz, a sziklapárkány viszont tériszony esetén kellemetlen lehet.
A Tekeregj.hu oldalon megadott 4 óra 20 perces menetidő folyamatosabb haladással számol. Pihenőkkel, fotózással, a Sólyom-bérc kitérőjével és hosszabb kilátóponti időzéssel inkább 5–6 órás programot érdemes tervezni.
Jelzések és tájékozódás
Újhuta felől kezdetben a kék négyzet jelzést követjük, majd a Szpalanyica-rét térségében csatlakozunk az Országos Kéktúra kék sáv jelzéséhez. A Nagy-Péter-mennykőre a kék háromszög jelzés vezet ki.
A környék erdészeti útjai könnyen megtévesztők. Egyes kereszteződésekben több hasonló szélességű út indul különböző irányba, ezért a turistajelzések mellett ajánlott a letöltött GPX-nyomvonal használata.
A mobilhálózat a mélyebb völgyekben gyenge lehet. Az útvonal térképét indulás előtt töltsük le offline használatra, és ne csak internetkapcsolattal működő navigációra támaszkodjunk.
Ajánlott felszerelés
- Vízálló túracipő: a patakvölgy és az erdészeti utak gyakran sárosak.
- Offline térkép vagy GPX: az erdei útelágazásoknál nélkülözhetetlen lehet.
- Legalább 1,5–2 liter ivóvíz: a források vízhozama nem garantált.
- Élelem a teljes túrára: az útvonalon nincs biztosan működő vendéglátóhely.
- Esőkabát: a hegyvidéki időjárás gyorsan változhat.
- Túrabot: sáros emelkedőn és ereszkedésnél sokat segíthet.
- Kullancsriasztó: tavasztól őszig erősen ajánlott.
- Fejlámpa: késői indulás vagy váratlanul elhúzódó túra esetére.
- Feltöltött telefon és külső akkumulátor: a folyamatos navigáció gyorsan merítheti a készüléket.
Kutyával a Nagy-Péter-mennykőn
A túra megfelelő állóképességű, hosszabb erdei útvonalakhoz szokott kutyával teljesíthető. A 16 kilométeres táv, a sáros utak és a köves csúcsszakasz azonban az állat számára is komoly terhelést jelent.
A vadállomány miatt a kutyát tartsuk pórázon. A Zemplén erdeiben szarvasokkal, őzekkel, vaddisznókkal és kisebb ragadozókkal is találkozhatunk, egy megriadó kutya pedig könnyen eltűnhet a sűrű erdőben.
A sziklacsúcson rövid pórázt használjunk. A meredek letörésnél nincs mindenütt korlát, ezért a kutyát ne engedjük a perem közelébe.
Vigyünk számára elegendő vizet és összecsukható itatótálat. A patakok és források vize nem minden időszakban biztonságos vagy hozzáférhető.
A Zemplén élővilága
A Zempléni-hegység hatalmas, összefüggő erdőségei változatos élővilágnak adnak otthont. A magasabb, hűvösebb részeken bükkösök, alacsonyabban tölgyesek és gyertyános-tölgyesek jellemzők, egyes völgyekben pedig telepített fenyvesek is megjelennek.
A nagyvadak közül gímszarvas, őz és vaddisznó él a területen. A félreeső erdőkben vadmacska és hiúz is előfordulhat, de ezekkel találkozni rendkívül ritka.
A Háromhuta környéki erdőkben keresztes vipera is él. A kígyó alapvetően kerüli az embert, és leginkább akkor védekezik, ha megfogják, sarokba szorítják vagy véletlenül rálépnek. Napos tisztásokon és köves részeken ezért nézzünk a lábunk elé, az állatot pedig soha ne próbáljuk megérinteni.
Mikor érdemes elindulni?
A Nagy-Péter-mennykő túrája tavasztól késő őszig járható a legkényelmesebben. Tavasszal üde zöld erdő, virágzó tisztások és bővizű patakok várnak, ugyanakkor a földutak ebben az időszakban lehetnek a legsárosabbak.
Nyáron a túra nagy része árnyékban vezet, de a hosszú táv és a párás meleg megterhelő lehet. Korai indulással hűvösebb időben kapaszkodhatunk fel, és több idő marad a kitérőkre is.
Ősszel a zempléni bükkösök és tölgyesek lombszíneződése különösen látványos. A lehullott, nedves avar azonban eltakarhatja a köveket és csúszóssá teheti az ösvényt.
Télen hó és jég nehezítheti a haladást. A sziklacsúcs jeges állapotban veszélyes lehet, a rövid nappalok miatt pedig fejlámpára és téli túrafelszerelésre is szükség lehet.
Megközelítés és parkolás
A túra kiindulópontja Háromhuta Újhuta településrészének közelében, a Flórika-forrás térségében található. A hegyek között keskeny utak és korlátozott számú megállóhely vár, ezért csak egyértelműen szabályos helyen parkoljunk.
Ne álljunk kapubejáróba, buszmegállóba, erdészeti út bejáratához vagy olyan füves területre, amely magántelekhez tartozhat. A fakitermelő és erdészeti járművek számára minden behajtót szabadon kell hagyni.
Esős időben a burkolatlan erdei utak gyorsan felázhatnak. Személyautóval ne hajtsunk be olyan szakaszra, amelyen behajtási korlátozás, sorompó vagy erdészeti tábla található.
A rendelkezésre álló parkolóhelyek száma korlátozott lehet, ezért hétvégén érdemes korán érkezni.
További látnivalók a környéken
A Nagy-Péter-mennykő túrája után a Zemplén központi részén több további kirándulóhelyet is felkereshetünk. Kőkapunál a Károlyi-vadászkastély, a Pisztrángos-tó és a Pálházi Állami Erdei Vasút kínál könnyebb programot.
Háromhuta környékén a Tölgyesbérc tanösvény, a Kis-Királyos, a Könnycsepp-tó, a Sólyom-bérc és a Kerek-kő ad további túralehetőséget. Ezek közül több rövidebb, önálló kirándulásként is bejárható.
Regécen a részben újjáépített vár és a látogatóközpont várja a kirándulókat. A vár a Nagy-Péter-mennykő térségéből hosszabb gyalogtúrával is megközelíthető.
Északabbra Füzér vára, a Nagy-Milic és a Hegyköz települései kínálnak egész napos programokat. Telkibánya bányászati emlékei és az Aranyásók útja tanösvény szintén jól illenek egy zempléni hétvégébe.
- Kis-Királyos, Háromhuta
- Tölgyesbérc tanösvény, Középhuta
- További zempléni túrák a Tekeregj.hu keresőjében
Hasznos külső források
- Nagy-Péter-mennykő – Tekeregj.hu útvonal és GPX
- Nagy-Péter-mennykő – Természetjáró
- Nagy-Péter-mennykő – Zemplén.hu
- Háromhuta hivatalos túraútvonalai
Tekeregj.hu ajánló
Ha további zempléni kilátópontokat, sziklaalakzatokat, erdei körtúrákat vagy családbarát kirándulóhelyeket keresel, használd a Tekeregj.hu részletes keresőjét, vagy böngészd az útvonalakat térképen.
Miért érdemes végigmenni?
A Nagy-Péter-mennykő túrája azért különleges, mert nemcsak egy szép kilátópontot érint, hanem keresztülvezet a Zempléni-hegység valódi, erdőkkel és patakvölgyekkel szabdalt belső vidékén. A Tolcsva-patak, a hegyi rétek, az öreg bükkösök és a 709 méteres sziklabástyáról feltáruló erdőtenger együtt olyan túraélményt adnak, amely után könnyű megérteni, miért tartják a Zemplént Magyarország egyik legvadregényesebb hegységének.
Emlékhely
Erdészház
Forrás
Hegycsúcs
Menedékház
Patak
Pihenő
Szemetes
Szikla
Természetes kilátó
Tó
Turistaház
Víz
WC