- Túra típusaGyalogtúraKedvenceink
- Túra hossza 9.5 km
- Szintemelkedés 384 m
- Szintcsökkenés 384 m
- Nehézség 5/5
- Becsült szintidő 3ó 30p
- Régió Észak-Magyarország
- Érkezés Körtúra
Túra leírás
A Szár-szikla, más néven Szár-kő Regéc környékének kevésbé ismert, eldugott természeti látnivalója. A Zempléni-hegység erdős gerincei között megbújó sziklaalakzat nem tartozik a térség legforgalmasabb kirándulóhelyei közé, így felkeresése egészen más élményt ad, mint a közeli Regéci vár vagy a népszerűbb zempléni kilátópontok.
A túra során sűrű lombos erdők, csendes hegyhátak, erdészeti utak és helyenként kövesebb ösvények váltják egymást. A Szár-kő környékén egy régi földvár nyomait is számon tartják, ezért a hely nemcsak földtani, hanem történeti szempontból is érdekes. Látványos várfalakra vagy helyreállított épületekre azonban ne számítsunk: itt elsősorban az erdő, a terepformák és a természetes sziklák mesélnek a múltról.
A Szár-szikla és a Szár-kő elnevezése
A hely neve többféle formában is előfordul. Egyes túrázók és útvonalleírások Szár-sziklaként, míg a turistatérképek és helyi adatbázisok gyakran Szár-kőként jelölik. A Szár-kői földvár elnevezés ugyancsak ehhez a hegyhát környékén található helyszínhez kapcsolódik.
Útvonaltervezéskor érdemes mindkét névre rákeresni, mert az online térképek és navigációs alkalmazások nem mindig ugyanazt az elnevezést használják. A helyet ne keverjük össze a Zemplén más részein található Nagy-Szár-kővel vagy az ország más Szár-hegy nevű magaslataival.
Regéc és a Zempléni-hegység
Regéc a Zempléni-hegység belsejében, erdős hegyekkel körülvett medencében fekszik. A település legismertebb látnivalója a fölé magasodó Regéci vár, de a környező erdőkben számos kisebb sziklaalakzat, várhely, forrás és kevésbé járt turistaút is található.
A Zemplén vulkanikus eredetű hegység. Bár a csúcsok magassága nem éri el az alpesi méreteket, a mély völgyek, a meredek hegyoldalak és az összefüggő erdőségek valódi hegyvidéki hangulatot teremtenek. A belső részeken hosszú szakaszokon haladhatunk úgy, hogy sem települést, sem forgalmas utat nem látunk.
A Szár-szikla túrájának egyik legnagyobb vonzereje éppen ez a csendes, elzárt környezet. Nem kiépített látványosságot keresünk fel, hanem a Zemplén kevésbé ismert erdei világába teszünk kirándulást.
A túra jellege
A Szár-sziklához vezető túra útvonalváltozattól függően erdészeti utakon, keskenyebb erdei ösvényeken és hegygerinceken haladhat. A környéken több egymást keresztező nyomvonal található, ezért a pontos túra hosszát és szintemelkedését mindig a választott kiindulóponthoz kell igazítani.
A terep nem tartalmaz kiépített lépcsősorokat vagy mesterséges kilátóteraszokat. A túra természetes erdei környezetben vezet, ahol kidőlt fák, kövek, vízmosások és benőtt szakaszok is előfordulhatnak.
A hely elsősorban azoknak ajánlható, akik kedvelik a kevésbé látogatott zempléni útvonalakat, és nem bánják, ha a túra élményét inkább a csend, az erdő és a felfedezés adja, mint egy nagy, kiépített turisztikai attrakció.
A sziklás hegygerinc
A Szár-kő környezetében a zárt erdőből több helyen vulkanikus kőzetből álló sziklák és kövesebb gerincrészek emelkednek ki. A mohás kőtömbök, az öreg fák és a meredekebb hegyoldalak vadregényes hangulatot teremtenek.
A sziklák megközelítésekor fokozottan figyeljünk a lépésekre. A kövek eső után csúszóssá válhatnak, az avar pedig eltakarhatja a kisebb üregeket és egyenetlenségeket. A sziklaperemek közelében nincs korlát vagy más mesterséges védelem.
A sziklaalakzatokat ne másszuk meg olyan pontokon, ahol ehhez kézhasználatra, technikai mozgásra vagy bizonytalan lépésekre lenne szükség. A legjobb kilátásért sem érdemes elhagyni a biztonságos, járható részeket.
A Szár-kői földvár
A Szár-kő környékét a turisztikai és helytörténeti adatbázisok Szár-kői földvárként vagy várhelyként is nyilvántartják. A helyszínen azonban ne számítsunk a Regéci várhoz hasonló kőfalakra, tornyokra vagy látogatóközpontra.
A földvárak védelmét általában a természetes terepalakulatok, sáncok, árkok és földből emelt erődítések biztosították. Ezek nyomait évszázadok eróziója, az erdő növekedése és az emberi tevékenység erősen átalakíthatta.
A helyszínen látható terepformák értelmezése laikusként nem mindig egyszerű. A régészeti nyomokat ne bolygassuk, ne ássunk, és ne vigyünk el követ vagy más tárgyat a területről.
Kilátás az erdős hegyekre
A Szár-szikla nem minden évszakban és nem minden pontjáról kínál teljesen nyitott panorámát. A kilátást a sűrű lombkorona és az erdő állapota erősen befolyásolja.
Lombmentes időszakban több irányban is jobban feltárulhatnak a Regéc környéki erdős hegyhátak és völgyek. Tavasszal és nyáron a kilátás szűkebb lehet, cserébe a zöld lombkorona és a mohás sziklák adják a túra különleges hangulatát.
A környék egyik meghatározó tájékozódási pontja a Regéci vár vulkáni kúpja. Az útvonal egyes nyitottabb részeiről vagy közeli tisztásairól a vár is megjelenhet a környező hegyek között.
Vulkanikus eredetű táj
A Zempléni-hegységet több millió évvel ezelőtti vulkáni működés alakította ki. A területet különböző vulkáni kőzetek, lávatestek, tufák és egykori vulkáni kürtők maradványai építik fel.
Az erózió a keményebb kőzeteket sziklás gerincekként és bástyaszerű alakzatokként hagyta vissza, miközben a puhább részekből völgyek és mélyedések alakultak ki. A Regéci vár is egy vulkanikus eredetű magaslaton áll, amely stratégiai helyzetével kiváló lehetőséget adott egy középkori erődítmény kialakítására.
A Szár-kő sziklás részei ennek a hosszú földtani folyamatnak a kisebb, erdőbe rejtett emlékei. A hely látványát ezért nemcsak a növényzet, hanem a felszín alól kibukkanó vulkanikus kőzettömbök is meghatározzák.
Tájékozódás és jelzések
A Regéc körüli erdőkben több turistaút, erdészeti út és jelöletlen nyomvonal találkozik. A szélesebb utak nem minden esetben vezetnek a kívánt irányba, ezért a túrához ajánlott előre letöltött GPX-nyomvonalat és offline térképet használni.
A mobilhálózat a mélyebb völgyekben és az erdő belsejében bizonytalan lehet. A térképet még indulás előtt töltsük le, és ne csak internetkapcsolatot igénylő navigációra hagyatkozzunk.
Erdészeti munkák, fakitermelés vagy kidőlt fák miatt az ösvények állapota időszakonként megváltozhat. Ha az útvonal lezárt területre vezetne, kövessük a helyszíni terelést, és ne menjünk át munkaterületen.
Nehézség és terepviszonyok
A túra nehézsége elsősorban a választott útvonal hosszától, a szintemelkedéstől és az időjárástól függ. Száraz időben az erdészeti utak többnyire jól járhatók, csapadék után azonban mély sár, csúszós avar és felázott keréknyomok nehezíthetik a haladást.
A sziklás gerinc és a földvár környéke fokozott figyelmet igényel. Itt az ösvény keskenyebb, kövesebb és helyenként meredekebb lehet, de megfelelő útvonalválasztással technikai mászásra nincs szükség.
A túrához alapvető állóképesség, stabil mozgás és némi tájékozódási gyakorlat ajánlott. Ködben vagy sötétedés után a kevésbé egyértelmű erdei nyomvonalak követése jelentősen nehezebbé válhat.
Ajánlott felszerelés
- Vízálló túracipő: a zempléni erdei utak eső után sokáig sárosak maradhatnak.
- Offline térkép vagy GPX: a sok hasonló erdészeti út miatt különösen fontos.
- Ivóvíz: az útvonalon nem garantált a biztonságos vízvételi lehetőség.
- Élelem: az erdőben nincs vendéglátóhely vagy biztos utánpótlási pont.
- Esőkabát: a hegyvidéki időjárás gyorsan változhat.
- Túrabot: sáros emelkedőn és meredekebb ereszkedésnél hasznos lehet.
- Kullancsriasztó: tavasztól őszig erősen ajánlott.
- Fejlámpa: késői visszaérkezés esetére mindig legyen nálunk.
Kutyával a Szár-sziklánál
A túra megfelelő állóképességű, erdei terephez szokott kutyával is teljesíthető. A vadállomány miatt azonban a kutyát végig tartsuk pórázon.
A sziklás részeken használjunk rövid pórázt, és ne engedjük az állatot a meredek peremek közelébe. A mohás kövek és a nedves avar a kutya számára is csúszós lehet.
Vigyünk külön ivóvizet és összecsukható tálat. A vaditatók, pocsolyák és időszakos vízfolyások vize nem feltétlenül alkalmas biztonságos itatásra.
Mikor érdemes felkeresni?
A Szár-szikla tavasztól késő őszig látogatható a legkényelmesebben. Kora tavasszal és késő ősszel a lombmentes erdő miatt több kilátás nyílhat a környező hegyekre.
Nyáron a zárt erdő kellemes árnyékot biztosít, ugyanakkor a sűrű növényzet és a párás meleg nehezítheti a haladást. Ilyenkor érdemes kora reggel elindulni.
Ősszel a zempléni erdők színvilága különösen látványos, de a nedves avar csúszóssá teheti a sziklás szakaszokat. Télen hó és jég boríthatja a köveket, ezért a túra csúszásgátlót és nagyobb tapasztalatot igényelhet.
Nagyobb esőzés, viharos szél vagy fakitermelés idején érdemes másik időpontot választani.
Megközelítés és parkolás
A Szár-kő Regéc külterületén, a településtől északabbra, a Zempléni-hegység erdős belsejében található. A pontos kiindulópont a választott túraútvonaltól függhet.
Autóval csak kijelölt vagy egyértelműen szabályos helyen parkoljunk. Ne álljunk erdészeti út bejáratához, sorompó elé, kapubejáróba vagy olyan füves területre, amely magántulajdonhoz tartozhat.
Az erdészeti utakra ne hajtsunk be akkor sem, ha a sorompó éppen nyitva van. A nyitott sorompó nem feltétlenül jelent szabad behajtást, az utat erdészeti munkák vagy vadgazdálkodás miatt használhatják.
Regécen korlátozott számú parkolóhely található, ezért hétvégén és a vár rendezvényei idején érdemes korábban érkezni.
Regéci vár
A Szár-szikla túrája könnyen összeköthető a Regéci vár felkeresésével. A középkori erődítmény egy vulkanikus eredetű hegytetőn áll, ahonnan széles panoráma nyílik a Zempléni-hegység központi részére.
A vár egyik legismertebb történelmi lakója II. Rákóczi Ferenc volt, aki gyermekkorának egy részét itt töltötte édesanyjával, Zrínyi Ilonával. A vár feltárása és helyreállítása ma is folyamatos, az újjáépített öregtoronyban kiállítás mutatja be az erődítmény történetét.
A vár belépőjeggyel látogatható, nyitvatartása szezonálisan változhat. Indulás előtt érdemes ellenőrizni a hivatalos tájékoztatást.
Regéci vár – hivatalos információk
További látnivalók a környéken
Regéc környéke számos további zempléni túrához kínál kiindulópontot. A közeli hegyek között található a Nagy-Péter-mennykő, a Pengő-kő, a Sólyom-bérc, a Kerek-kő és a Mlaka-rét is.
Háromhuta irányában a Kis-Királyos, a Könnycsepp-tó és a Tölgyesbérc tanösvény kínál rövidebb kirándulási lehetőséget. Hejce felé a Sólyom-kő és a Borsó-hegy hosszabb, komolyabb túrával érhető el.
Fontos gyakorlati tudnivalók
- A Szár-szikla nem kiépített kilátóhely: nincs korlát, lépcső vagy látogatóközpont.
- Használjunk offline navigációt: az erdőben több hasonló útelágazás található.
- Ne bolygassuk a földvár területét: az esetleges régészeti nyomokat hagyjuk érintetlenül.
- Figyeljük az erdészeti korlátozásokat: fakitermelés és vadászat miatt időszakos lezárások előfordulhatnak.
- A sziklák eső után csúszósak: nedves vagy jeges időben ne közelítsük meg a meredek peremeket.
- A hulladékot vigyük vissza: a helyszínen nincs szemetes vagy más infrastruktúra.
Hasznos külső források
- Regéc környéki túrák – hivatalos települési oldal
- Regéci vár – hivatalos oldal
- Szár-kői földvár – helyszínadatok
Tekeregj.hu ajánló
Ha további zempléni sziklaalakzatokat, kilátópontokat, történelmi helyszíneket vagy erdei körtúrákat keresel, használd a Tekeregj.hu részletes keresőjét, vagy böngészd az útvonalakat térképen.
Miért érdemes végigmenni?
A Szár-szikla túrája azért különleges, mert Regéc egyik kevésbé ismert oldalát mutatja meg. A vár körüli népszerű útvonalaktól távolabb csendes erdők, vulkanikus sziklák és egy rejtélyes földvár maradványai várnak. Nem látványosságokkal telepakolt séta, hanem valódi zempléni felfedezőtúra, ahol maga az út, az erdő nyugalma és az eldugott szikla felkutatása adja az élményt.
Túra útvonala
