Makkoshotykáról indultunk a Református templom elől. 5 kilométert haladtunk jó minőségű erdészeti úton. Ezután megindult az út erősen felfelé, törmelékes kavicsos útvonalon, elég nehezen vagy egyáltalán nem tekerhető. Itt a magasság már bőven 400 méter fölött volt (ez a túra legnehezebb része). Innen lefelé Nagyhutáig jó minőségű, kemény agyagos, kavicsos úton ereszkedünk végig (óvatosan kell lefelé ereszkedni, mert rengeteg a víz által kivájt mélyedés és pár sorompóval is találkozhatunk).

Nagyhutára beérve rögtön van lehetőségünk a kulacsokat újratölteni. Innen továbbra is lefelé gurulva  – Kishuta irányában, ahol Kőkapu felé enyhén emelkedve – aszfalton érkezünk. Itt is megtudjuk tölteni a kulacsokat a Kőkapu Hotelben.

Kőkapun visszafordulva az első jobbra tartó aszfaltos kereszteződésnél, ami jelölt kerékpárút Újhuta felé, felkapaszkodunk a második 480 méter fölé nyúló csúcsunkra, eddig aszfalton tekertünk gyönyörű helyeken. A csúcsra felérve lesz egy kis faházikó, pihenő. Bal oldalra egy igen kemény útszakasz vár ránk, ahol hatalmas sziklákkal kell megküzdenünk a lefelé vezető úton. Figyelnünk kell, mert a baloldalon 5 útból is választhatunk, ebből szemben állva a jobb oldalit kell választanunk, a legbarátságtalanabb, na az lesz a miénk.

Itt szintén vigyázni kell a rengeteg vízátfolyás és éles szikla miatt. Majd ismét felfelé tekerünk, egy kis ösvényen, ami egy gyönyörű rétre vezet körülbelül 440 méter magasságban. Innen már tényleg csak lefelé visz az út, jó minőségű, itt-ott már autók által is járt utakon. Hercegkútra beérkezve már csak egy kitaposott ösvényen kell áttekernünk Makkoshotykára és végére is értünk a túránknak.

Mi remekül szórakoztunk, végig az út során remek volt a hangulat. Érdemes többen nekivágni. Rengeteg képet készítettünk és videót is.