A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb.

A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás – amely a szakadék fölötti Három-forrás völgyből, illetve a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik – hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Mivel a patak vízgyűjtő területe kicsi, árhullámai gyors lefolyásúak.

A Rám-szakadék kialakulásának története:

A szakadék egy vulkáni eredetű, andezit törmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy. Falain a mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomai láthatóak. A miocén korban a területet még tenger borította, melyből a vulkánikus hegyek szigetekként emelkedtek ki. A kitörések során a láván kívül dácitos, andezites vulkáni por és törmelék is a felszínre, majd a tengerbe jutott. A robbanások a kráter falából is hatalmas darabokat szakítottak le, melyek a forró porral keveredve hozták létre a ma is látható szerkezetet, melyben az erózió egyes helyeken két-három méter átmérőjű tömböket tárt fel.

Az ezt követő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, majd megkezdődött azok eróziója. A csapadékvíz munkájának köszönhetően a puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki.
A Rám-szakadék felső végénél a talajrétegek egymáson való elcsúszása következtében több száz m2-es suvadások keletkeztek. A megcsúszások a lejtviszonyok mellett a vastag agyagos termőrétegnek, illetve a forrásokból eredő vizek folyamatos áztató hatásának az eredményeként történnek.

A szakadék megközelítése:

A Rám-szakadékban a torlódások elkerülése végett az alulról felfelé történő bejárás a kötelező útirány!

• Dobogókőről ajánlott kisebb körtúra (Rezső-kilátón, Lukács-árkon át)
• Dobogókőről nagy körtúra a (Prédikálószéken, Vadálló-köveken át)
• Dömösről kiindulva a zöld jelzésen, a Szentfa-kápolna érintésével közvetlenül juthatunk el a Rám-szakadékba. A szakadék után eldönthetjük, hogy a Lukács-árkon át (sárga jelzésen jobbra) vissza kívánunk-e térni Dömösre vagy tovább haladunk Dobogókő irányába (sárga jelzésen balra – Dobogókő-hegytetőig vagy egészen a Makovecz Zsindelyesig) Ha nem ragaszkodunk autónkhoz, ezt a verziót és a Dobogókőről autóbusszal történő hazatérést javasoljuk. Dömös Budapestről a Visegrádon át Esztergomba közlekedő Volánbusz járatokkal érhető el.

Figyelmeztetések:

• Kedvezőtlen időjárási körülmények (nagyobb eső, szélvihar, ónos eső, stb..) esetén veszélys a Rám-szakadékban túrázni – inkább kerüld el!
• Végig a kijelölt turistajelzést kövesd! A szakadékból ki-, illetve oda bemászni annak omladékonysága miatt is életveszélyes!
• A szakadék bejárásához jó tartású, érdes talpú, vízálló túracipő vagy bakancs szükséges!
• A Rám-szakadék járhatóságának esetleges korlátozásairól itt tájékozódhat!

Forrás: dobogokokirandulas.hu