FELKÉSZÜLÉS
Erőnléti igény
A táv és az összes emelkedés együtt határozza meg a becsült terhelést.
Gyalogtúra · 14,2 km · 583 m emelkedés
Mit jelent ez a becslés?
A távot, az összes emelkedést és a túratípust értékeljük egy ötfokozatú Tekeregj-skálán; gyalog a kilométerenkénti emelkedés is emelheti a fokozatot. Ez egy kezdeti, tapasztalatok alapján finomítható becslés. A technikai nehézséget, a burkolatot, az időjárást, a csomag súlyát és az egyéni felkészültséget nem fejezi ki. Az alacsonyabb fokozat sem jelent mindenkinek könnyű túrát.
AMIN HALADSZ
Burkolatok
OSM-alapú becslés · 2026.09.17.
A burkolatadatokról
A GPX nyomvonalához közeli, hasonló irányú OSM-utak felületcímkéiből, a szakaszhosszakkal súlyozva becsüljük az arányokat. A hiányzó, ritkán rögzített vagy bizonytalanul illeszthető részek ismeretlenek. A burkolatadat nem járhatósági garancia. A kerekített arányok összege kismértékben eltérhet 100%-tól.
Túra leírás
Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek története szempontjából meghatározó jelentőségű a Pilis-hegység. Özséb esztergomi kanonokot, a pálos rend alapítóját a pilisi erdőkben élő remeték gyakran fölkeresték. Özséb 1246-ban javadalmairól lemondva érseki engedéllyel a Pilisbe vonult remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában) a “hármas barlangnál” telepedtek meg, majd 1250 táján nem messze ettől alapították meg az első templomot és kolostort a Szent kereszt tiszteletére.
A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház, melyet a hozzá tartozó területtel IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. Az új kolostorban járt Károly Róbert király 1323-ban, majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte az 1378. évi nagyhetet, s újabb birtokokkal gyarapítva megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat.
A kolostor gyarapodása a XV. században is folytatódott, mígnem az 1526-os év hirtelen végét jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török sereg áldozatául esett.
Megközelítés:
Dobogókőről a Pilisi Mária úton (kék M) ajánlott (hagyományos, régi jelölés szerint a kék túraútvonalon) a Rezső kilátón, Szakó-nyergen át az “Égetett hárs”-ig, majd onnan rövid szakaszon balra a piros sávval és sárga (M)-mel jelzett úton)
Körtúra javaslat:
A Kolostorromtól haladjunk délre a piros sáv jelzésen, majd Pilisszentlélek települést elhagyva térjünk le balra a piros “+” jelre, amely beköti utunkat a zöld jelzésbe. Ezen jelzésen haladjunk tovább dél-keleti irányba, majd a Két-bükkfa-nyeregnél térjünk rá a zöld “+”-al jelzett útvonalra és haladjunk azon észak-keleti irányban Dobogókőre.
Forrás: dobogokokirandulas.hu
Túra útvonala
Térkép és szintprofil egy helyen.
Útvonal betöltése…
Szintprofil
Időjárás az útvonalnál
Előrejelzés a túra kezdőpontjánál.
Forrás: Open-Meteo · Indulás előtt ellenőrizd a friss előrejelzést.
Túra mentén
Emlékhely
Forrás
Hegycsúcs
Kápolna
Patak
Pihenő
Rom
Szikla
VízMiért jó ez a túra?
Tekeregj ajánlóAz egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek története szempontjából meghatározó jelentőségű a Pilis-hegység. Özséb esztergomi kanonokot, a pálos rend alapítóját a pilisi erdőkben élő remeték gyakran fölkeresték. Özséb 1246-ban javadalmairól lemondva érseki engedéllyel a Pilisbe vonult remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában) a “hármas barlangnál” telepedtek meg, majd 1250 táján nem messze ettől alapították meg az első templomot és kolostort
Közép-Magyarország
Gyalogtúra
Körtúra
A táv és a nehézség alapján válaszd ki, neked való-e.
Vidd magaddal
Töltsd le az útvonalat, vagy navigálj a kezdőponthoz.
Túrafüzet letöltése Navigáció a kezdőponthozMikor érdemes indulni?
Ehhez a túrához még nincs külön szezonajánló. Indulás előtt nézd meg az időjárást és az útvonal friss állapotjelzéseit.
Útvonal állapota
Még nincs állapotjelzés erről a túráról.
