Skip to main content

Hágóvadászat az Alpokban – 5. rész: Pihenőnap, irány a Braies-tó

Magyarországi túra: A Braies-tó türkizkék vize, a Dolomitok, az erdők és a tó körül vezető túraútvonal, napsütésben és felhős ég alatt. Tekeregj.hu

Braies volt a mai nap főszereplője, de előtte még szükségünk volt néhány órára, hogy egyáltalán emberi formát öltsünk. Esős délelőttre ébredtünk, amit most kivételesen egyáltalán nem bántunk, mert végre elérkezett a pihenőnapunk. Tegnap legyűrtük a Grossglocknert, az azt megelőző napokban is becsületesen gyűjtöttük a kilométereket és a szintemelkedést, így a lábak ma hivatalosan is szabadságra mentek.

Nem volt ébresztőórás kapkodás, nem kellett reggel hatkor gélt gyömöszölni a mez zsebébe, és senki nem kérdezte meg, hogy hány százalékos lesz az első emelkedő. Sokáig aludtunk. De tényleg sokáig. Mindenki kipihente magát, amennyire egy többnapos alpesi bringázás közepén ezt egyáltalán lehetséges.

A szokásos reggeli után még üldögéltünk és beszélgettünk egy kicsit a kertben. Valószínűleg mindenki próbálta újra összerakni a tegnapi Grossglockner-napot, a hófalakat, a szelet, a hideget és azt, hogyan jutottunk vissza egyben. A bringák közben békésen pihentek, mi pedig lassan elkészültünk, és megkezdtük a napot.

Irány Olaszország, irány a Lago di Braies!

Magyarországi túra: A Braies-tó türkizkék vize, a Dolomitok, az erdők és a tó körül vezető túraútvonal, napsütésben és felhős ég alatt. Tekeregj.hu

 

Egy pihenőnap, amikor nem kellett wattokat számolni

A többnapos bringás túrákon a pihenőnap furcsa műfaj. Az ember tudja, hogy szüksége van rá, de közben nehezen ül nyugton. Főleg akkor, ha a közelben ott vannak a Dolomitok, Olaszország, hegyi tavak, városok, boltok és nagyjából nyolcszázféle tészta, amelyek valamiért mind azt üzenik, hogy őket bizony haza kell vinni.

Teljesen passzív napot ezért nem terveztünk. Nem akartunk újabb komoly túrát, de egész nap a szálláson sem szerettünk volna maradni. Olyan program kellett, ami látványos, könnyen teljesíthető, nem terheli túl a lábakat, és közben mégis ad egy újabb emlékezetes fejezetet az utazáshoz.

A Braies-tó erre tökéletes választásnak tűnt. Könnyű tókerülés, gyönyörű panoráma, friss dolomitos levegő, majd egy kis olasz városnézés és bevásárlás. Papíron nyugodt napnak ígérkezett. Aztán persze megtöltöttük a kisbuszt tésztával, de ne szaladjunk ennyire előre.

 

Irány a Braies a Lesachtal kanyargós útjain

Kötschach-Mauthen környékéről a Braies felé több útvonalon is el lehet indulni. Mi odafelé a B111-es úton, a Lesachtal irányán keresztül mentünk. Ez egy elképesztően szép, hegyek között kanyargó út, amely több kisebb települést, erdős részt és panorámás völgyszakaszt fűz össze.

Látvány szempontjából nagyon rendben van, sofőrként viszont kevésbé az a „hátradőlök és nézelődöm” kategória. Sok helyen keskeny, kanyargós, és vannak beláthatatlan szakaszai is. Az ember egyik kanyarban még a hegyeket fotózná, a következőben viszont már mindkét kezével a kormányon ül, mert szemből érkezik valaki, aki szemmel láthatóan ugyanúgy meglepődött a találkozáson. Főleg mikor utólag kiderült, hogy Dávid aki vezetett, életében elsőnek járt sofőrként ilyen úton. 😀

Bringás fejjel természetesen az út közben is figyeltük a környéket. Melyik emelkedő milyen lehet, hol lehetne tekerni, melyik szerpentinen lehetne szépen meghalni, majd utána azt mondani, hogy „amúgy egész jól esett”. A pihenőnapon is bringás marad az ember, legfeljebb most az autóülésből elemez százalékokat.

 

Megérkezés a Braies-tóhoz

A Lago di Braies, német nevén Pragser Wildsee, Dél-Tirol egyik legismertebb természeti látnivalója. A tó a Fanes–Sennes–Braies Natúrpark területén, nagyjából 1490 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Három oldalról világos dolomitsziklák, hegyoldalak és erdők veszik körbe, a déli part fölött pedig a 2810 méteres Croda del Becco, németül Seekofel hatalmas tömbje uralja a látványt.

Ez az a hely, amelyet valószínűleg akkor is láttál már valahol, ha korábban nem ismerted a nevét. Háttérképen, közösségi oldalon, utazási katalógusban, hűtőmágnesen vagy egy motivációs idézet mögött biztosan szembejött már. A Braies gyakorlatilag főállású internetes háttérkép.

Az ember emiatt kicsit tart is tőle, hogy élőben vajon ugyanakkorát üt-e. Sok olyan híres hely van, amit a fotók már annyira túlfényeznek, hogy a valóság csak udvariasan kullog mögöttük. A Braies viszont élőben is nagyon erős.

Ahogy kiérsz a tóhoz, előtted megnyílik a víztükör, mögötte a hatalmas dolomithegyekkel. A víz színe a fényviszonyoktól függően folyamatosan változik: lehet mélyzöld, türkizes, kékes vagy egészen sötét, szinte fémes árnyalatú.

Mit érdemes tudni a Braies-tóról?

A Braies körülbelül 31 hektáros alpesi tó. A legmélyebb pontja nagyjából 36 méter, átlagos mélysége pedig körülbelül 17 méter. A tó egy természetes feltorlódással alakult ki: egy hatalmas hegyomlás elzárta a völgyet, a mögötte összegyűlő víz pedig létrehozta a mai Braies-tavat.

A tónak nincs klasszikusan látható felszíni kifolyása. A víz részben a föld alatt távozik, majd lejjebb, a völgyben bukkan ismét felszínre. Ez már önmagában is érdekes, de természetesen egy ilyen helyhez legenda is tartozik.

A történet szerint a környező hegyekben egykor vademberek aranyat bányásztak. A pásztorok megpróbálták elrabolni a kincset, mire a bányászok föld alatti forrásokat nyitottak meg, a víz pedig elárasztotta a völgyet és elrejtette az aranyat. Más helyi mondák szerint a tó túloldalán, a Croda del Becco sziklái alatt lehetett a föld alatti Fanes-birodalom egyik kapuja.

Hogy tényleg van-e arany a tó mélyén, azt nem tudjuk. Mi nem láttuk. Mondjuk különösebben nem is kerestük, mert már az első hideg vízbe lógatott kéz után eldőlt, hogy a búvárkodást meghagyjuk másnak.

 

Braies tókerülés: könnyű séta, folyamatos panorámával

A Braies legnépszerűbb programja a tó körbesétálása. A hivatalos klasszikus tókerülő útvonal nagyjából 3,6 kilométer hosszú, minimális szintemelkedéssel, és megállások nélkül körülbelül egy óra alatt teljesíthető.

Ez persze csak az elmélet. Ha az ember minden második kanyarban megáll fotózni, lesétál egy kavicsos öbölhöz, visszafordul valakiért, körbenéz a csónakháznál és háromszor megpróbálja ugyanazt a hegyet lefotózni, akkor könnyen lesz belőle 4,5 vagy akár 5 kilométer. A mi rögzített útvonalunk is körülbelül 5 kilométeresre sikerült.

A részletes útvonaladatokat, térképet és túrainformációkat itt találod:

Lago di Braies: tókerülés a Dolomitok ikonikus hegykatlanában

A tó nyugati oldalán az ösvény többnyire szélesebb, kényelmesebb és könnyebben járható. Ez a rész részben babakocsival is teljesíthető. A tó másik oldalán viszont az út keskenyebbé válik, lépcsők, kövesebb szakaszok és rövidebb emelkedők is megjelennek.

Nem nehéz hegyi túra, különleges felkészültség sem kell hozzá, de azért nem végig egy teljesen sík, térköves sétány. Eső után a kövek, gyökerek és fapallók csúszósak lehetnek, így papucs helyett érdemes normális, stabil cipőt választani.

A tókerülés előnye, hogy szinte minden száz méteren más arcát mutatja a Braies. A csónakháznál még a klasszikus, szimmetrikus képeslapnézetet látod, később a fenyvesek kerülnek előtérbe, majd kavicsos partszakaszok, sziklafalak és kisebb öblök következnek. A déli part felé haladva egyre közelebb érzed magad a Croda del Becco tömbjéhez, amely innen már nem háttérnek, hanem egy egész hegyfalnak tűnik.

Magyarországi túra: A Lago di Braies kristálytiszta tava, sziklás partján álló kőtoronnyal, erdős dombok és a Dolomitok – ideális hely kerékpáros vagy gyalogos túrákhoz. Tekeregj.hu

 

A Braies csónakháza és az a bizonyos klasszikus fotó

A tó legismertebb pontja a régi, fából épült csónakház és az előtte sorakozó csónakok. A legtöbb klasszikus Braies-fotó innen készül: stég, fa csónakok, nyugodt víztükör, mögötte pedig a Dolomitok sziklái.

A csónakkölcsönzés szezonálisan és időjárástól függően működik. Nyáron általában lehetőség van evezős csónakot bérelni, de a nyitvatartás, az árak és a működés időjárás vagy vízállás alapján változhat. Emiatt indulás előtt érdemes az aktuális információkat ellenőrizni.

Azt is érdemes tudni, hogy ez a tó legforgalmasabb pontja. A közösségi oldalakon természetesen úgy néz ki, mintha mindenki egyedül érkezne ide napfelkeltekor, és a csónakház személyzete csak arra várna, hogy elkészítse róla élete fényképét. A valóságban főszezonban komoly sor és tömeg is kialakulhat.

Mi nem akartunk mindenáron ugyanazért a négyzetméterért harcolni másik ötven emberrel. Elindultunk inkább a tó körül, és hamar kiderült, hogy a Braies nem csak a csónakházból áll. A körséta során sokkal nyugodtabb partszakaszok és legalább ennyire szép nézőpontok következnek.

 

A Braies kápolnája és a tó történelmi oldala

A tó nyugati partján található egy apró kápolna is, amelyet a 20. század első éveiben építettek, és 1904-ben szenteltek fel. A kápolna a tóparti szállodához tartozik, belülről általában nem látogatható, de kívülről a tókerülés egyik legszebb épített látnivalója.

A Braies azonban nemcsak természeti, hanem történelmi helyszín is. A tóparton álló Hotel Pragser Wildsee 1899-ben nyílt meg, és már a Monarchia idején kedvelt üdülőhelynek számított.

1945 áprilisának végén a tó és a szálloda a második világháború egyik kevésbé ismert eseményének helyszíne lett. Az SS 137 különleges foglyot szállított a térségbe 17 különböző országból. Köztük voltak politikusok, katonatisztek, ellenállók és az 1944. július 20-i Hitler elleni merénylet résztvevőinek családtagjai is.

A foglyokat végül a Wehrmacht katonái szabadították ki, majd a Braies-tó partján álló szállodába vitték őket biztonságba. A hotel ma történelmi archívumot is őriz az eseményekről.

Furcsa belegondolni, hogy miközben ma emberek sétálnak, csónakáznak és fotózkodnak a tó partján, néhány évtizeddel ezelőtt itt a háború egyik utolsó, feszült története játszódott le.

A szálloda történetéről a Hotel Pragser Wildsee hivatalos oldalán lehet részletesebben olvasni.

 

Mikor érdemes felkeresni a Braies-tavat?

A Braies egész évben látványos, de teljesen más arcát mutatja évszakonként.

  • Tavasszal: kevesebb lehet a látogató, a magasabb hegyeken még hó maradhat, az idő viszont változékony.
  • Nyáron: a víz színei ilyenkor a legélénkebbek, minden szolgáltatás működik, viszont ez a legzsúfoltabb időszak.
  • Ősszel: a színesedő erdők, a tisztább levegő és a kisebb tömeg miatt az egyik legjobb időszak lehet.
  • Télen: a befagyott tó és a havas hegyek teljesen más hangulatot adnak, de az ösvények jegesek, havasak vagy részben lezártak lehetnek.

A nap folyamán a legjobb időpont általában a kora reggel vagy a késő délután. Ilyenkor kevesebben vannak, puhábbak a fények, és nyugodtabb időben nagyobb az esély a szép tükröződésre.

A déli órákban, különösen júliusban és augusztusban, a tó környéke nagyon megtelhet. Aki csendes, szinte üres Braies-élményt szeretne, annak korán kell felkelnie. Igen, még pihenőnapon is. A hegyek sajnos nem támogatják a délig alvó tartalomgyártókat.

Magyarországi túra: Egy kis kőkápolna a Lago di Braies mellett, a Dolomitokban; zöld fák, hegyek és kék ég – ideális hely túrázásra. Tekeregj.hu

 

Braies parkolás és behajtás 2026-ban

A Braies népszerűsége miatt a nyári főszezonban forgalomkorlátozást vezettek be a völgyben. A szabályok és dátumok változhatnak, ezért indulás előtt mindig ellenőrizd a Braies hivatalos közlekedési oldalát.

2026-ban július 1. és szeptember 15. között, 9:00 és 16:00 óra között a Braies-völgybe autóval csak előzetes online foglalással, érvényes behajtási engedéllyel vagy megfelelő szolgáltatói foglalással lehet behajtani. Gyalog, kerékpárral és tömegközlekedéssel ebben az időszakban is megközelíthető a tó.

A tó közelében három fizetős parkoló található:

  • P2
  • P3
  • P4, közvetlenül a tó közelében

A nyári szabályozási időszakon kívül általában nincs szükség online behajtási foglalásra, de a parkolóhelyek érkezési sorrendben telhetnek meg. A hivatalos oldal is a reggeli vagy késő délutáni érkezést javasolja.

A P4 parkolóhoz és a nyári behajtáshoz kapcsolódó aktuális jegyek a Braies parkolási oldalán ellenőrizhetők.

Mi még a nyári csúcsszezon előtt jártunk itt, így jóval egyszerűbb dolgunk volt. Ettől függetlenül már ilyenkor is látszott, hogy ez nem egy eldugott hegyi tavacska, ahová rajtunk kívül senki nem gondolt eljönni.

 

Braies tömegközlekedéssel

A tó autó nélkül is elérhető. A 442-es busz Dobbiaco/Toblach és Villabassa/Niederdorf felől közlekedik a Braies-tóhoz. A főszezonban ehhez csatlakozik a 439-es járat Monguelfo/Welsberg vasútállomásától.

2026. július 1. és szeptember 15. között ezekre a járatokra előzetes online foglalás és fizetés szükséges lehet. Ha a busz megtelik, további jegyet már nem lehet vásárolni, ezért főszezonban ezt sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

Kutyával utazóknak fontos, hogy a dél-tiroli tömegközlekedésen szájkosárra is szükség lehet.

 

Braies kerékpárral: fel lehet tekerni, de a tavat nem lehet körbebringázni

Mivel ez mégiscsak a Tekeregj.hu, nézzük meg bringás szemmel is a helyet. A Braies-völgy kerékpárral is elérhető, és a nyári forgalomkorlátozás idején ez kifejezetten jó alternatíva lehet.

A Puster-völgyi kerékpárútról Schmieden/Ferrara felé lehet bekanyarodni a Braies-völgybe. Innen a tó körülbelül 5,2 kilométer, nagyjából 300 méter szintemelkedéssel. A végén már közúton kell haladni, ezért a forgalomra figyelni kell.

Fontos, hogy a Braies-tavat kerékpárral nem lehet körbetekerni. A tóparti ösvény gyalogos útvonal, több helyen keskeny, lépcsős és zsúfolt. A bringát a tó környékén le kell tenni, a tókerülést pedig gyalog érdemes teljesíteni.

Bringával érkezve a program jó kombináció lehet: feltekerni a völgyön, lezárni a kerékpárt, körbesétálni a tavat, majd visszagurulni a Puster-völgy irányába. Aki egy pihenőnapot aktívabbra venne, annak ez sokkal jobb ötlet, mint a tóparton turisták között szlalomozni.

 

Kutyával a Braies körül

A tókerülő útvonal kutyával is teljesíthető, de a nagy látogatószám miatt érdemes pórázon tartani a kutyát. A keskenyebb szakaszokon, lépcsőknél, más kutyák és gyalogosok mellett ez különösen fontos.

Nyáron a kövesebb részek felmelegedhetnek, bár a tó körüli út több helyen árnyékos. Saját ivóvizet és itatótálat mindenképp érdemes vinni. A tó vizére ne alapozz automatikusan ivóvízforrásként.

Kisebb vagy idősebb kutyával számolni kell azzal is, hogy a tó keleti oldalán lépcsők és kövesebb szakaszok vannak. A klasszikus nyugati parti séta könnyebb, és szükség esetén ugyanazon az útvonalon vissza lehet fordulni.

Magyarországi túra: A Lago di Braies türkizkék tava, erdős hegyoldalakkal és a Dolomitokkal körülvéve ideális hely a túrázók számára a tó körüli sétához. Tekeregj.hu

 

Braies után irány Bruneck

A tó körbesétálása után még bőven volt időnk, így elindultunk a legközelebbi nagyobb város, Bruneck, olasz nevén Brunico felé. Bruneck a Puster-völgy egyik központja, a Dolomitok és a Zillertali-Alpok közötti térségben, a Kronplatz lábánál.

A város történelmi központja kifejezetten hangulatos. A hosszú Stadtgasse mentén színes homlokzatú házak, üzletek, kávézók, éttermek és régi kovácsoltvas cégérek sorakoznak. A központ fölött ott magasodik a Bruneck vára, amely ma a Messner Mountain Museum Ripa kiállításának ad otthont.

Mi azonban ezen a napon nem kulturális mélyfúrásra érkeztünk. Nekünk küldetésünk volt.

Tésztát kellett vásárolni.

Nem egy csomaggal. Nem is kettővel. Hanem olyan mennyiségben, mintha hazafelé lezárnák az olasz határt, Magyarországon pedig végleg megszűnne a szénhidrátellátás.

Amikor kifelé utaztunk, mindenki kényelmesen elfért a kisbuszban. Volt hely a lábaknak, a táskáknak, talán még levegő is maradt közöttünk. Hazafelé ez jelentősen megváltozott. Mindenki szarrá vásárolta magát tésztával, olívaolajjal, szósszal, édességgel és mindenféle olasz cuccal, amiről az ember a boltban hirtelen úgy érzi, hogy nélküle nem lehet élni

A kisbusz néhány perc alatt átalakult egy illegálisnak tűnő mobil olasz élelmiszerraktárrá. Csak remélni tudtuk, hogy a rendőr nem kérdezi meg, miért ül valaki nyolc kiló penne és három csomag linguine között.

Bruneck városáról, látnivalóiról és aktuális programjairól a hivatalos turisztikai oldalon található további információ.

 

Vissza Kötschach-Mauthenbe Lienz és a Gailbergsattel felől

Hazafelé már nem a B111-es úton mentünk vissza. Szép volt a Lesachtal, de a sok szűk, kanyargós és beláthatatlan szakasz után úgy döntöttünk, hogy inkább Lienz felé kerülünk.

A Puster-völgyből Lienz irányába haladtunk, majd a Dráva-völgyön keresztül Oberdrauburg felé folytattuk az utat. Innen a B110-es út és a Gailbergsattel vezet vissza Kötschach-Mauthen irányába.

Ez valamivel nagyobb kerülő lehet, viszont sokaknak kényelmesebb és kiszámíthatóbb útvonal. Persze a Gailbergsattel sem egy alföldi négysávos. Van benne szerpentin, kanyar és rendes hegyi karakter, vagyis Józsi ismét megkapta a napi adag kedvenc útját. 😀

A hazafelé vezető úton már mindenki csendesebb volt. Egyrészt elfáradtunk a nap végére, másrészt a tésztás zacskók között nehéz volt rendesen megmozdulni. A busz futóműve valószínűleg azt hitte, hogy öt ember helyett egy kisebb olasz étterem teljes raktárkészletét szállítja át az Alpokon.

 

Esti séta és készülődés a következő legendára

Visszaérve még megejtettük a szokásos esti sétánkat. Ez lassan a napok állandó záróprogramjává vált. Mindegy volt, mennyit tekertünk, másztunk, vezettünk vagy vásároltunk, este még kellett egy kis séta, hogy a test és a fej is lecsendesedjen.

A Braies tökéletes pihenőnapi programnak bizonyult. Nem feküdtünk egész nap, de nem is terheltük túl magunkat. Sétáltunk egy gyönyörű alpesi tó körül, láttunk egy újabb darabot a Dolomitokból, bejártuk Bruneck utcáit, és annyi tésztát vettünk, hogy a következő kisebb világvége már nem érhet minket felkészületlenül.

Az igazi izgalom azonban már ott motoszkált mindenkiben.

Mert másnap jött a hét egyik legjobban várt napja. Talán még a Grossglocknernél is jobban vártuk. Nem azért, mert magasabb, szebb vagy könnyebb lett volna.

Hanem mert a következő célpont az étlapunkon egy igazi bringás LEGENDA!

 

Hasznos Braies túrainformációk

  • Helyszín: Dél-Tirol, Olaszország
  • Olasz név: Lago di Braies
  • Német név: Pragser Wildsee
  • Tengerszint feletti magasság: körülbelül 1490 méter
  • A klasszikus tókerülés hossza: körülbelül 3,6 kilométer
  • A mi rögzített útvonalunk: körülbelül 5 kilométer
  • Szintidő: 1–1,5 óra, fotózással és pihenőkkel inkább 2 óra
  • Nehézség: könnyű
  • Babakocsival: csak a tó könnyebb, nyugati oldalán ajánlott
  • Kutyával: teljesíthető, póráz ajánlott
  • Kerékpárral: a tó elérhető, de a tóparti kör gyalogos útvonal
  • Parkolás: fizetős P2, P3 és P4 parkolók
  • Ajánlott időpont: kora reggel vagy késő délután
  • Ajánlott felszerelés: stabil cipő, esőkabát, ivóvíz és réteges öltözet

 

Kapcsolódó Tekeregj túrák

 

Miért érdemes felkeresni a Braies-tavat?

A Braies azért jó program, mert különösebb fizikai felkészültség nélkül is megmutatja a Dolomitok egyik legszebb arcát. Nem kell egész napos hegyi túrára indulni, több ezer méter szintet mászni vagy technikás ösvényeken egyensúlyozni. Elég körbesétálni a tavat, és közben szinte minden kanyarban új panorámát kapsz.

A csónakház, a türkiz víz és a Croda del Becco látványa valóban képeslapszerű, de a Braies igazi ereje nem csak az első fotópontban van. A körséta során derül ki, mennyire változatos a tópart, és mennyire más hangulatot ad egy felhős, napos, ködös vagy őszi nap.

Nekünk ez a nap pontosan azt adta, amire szükségünk volt. Pihentünk, de nem unatkoztunk. Sétáltunk, de nem hajtottuk ki magunkat. Láttunk valami egészen különlegeset, aztán bevásároltuk fél Olaszország tésztakészletét.

Nem minden emlékezetes alpesi naphoz kell 3000 méter szintemelkedés. Néha elég egy tó, néhány hegy, egy kis eső, egy zsúfolásig pakolt kisbusz és az érzés, hogy holnap újra kezdődik az őrület.

További túrákat, kirándulásokat és kerékpáros útvonalakat keresel?

Használd a Tekeregj.hu részletes keresőjét, vagy böngészd térképen a következő úti célodat!

Részletes kereső
Térképes böngészés / útvonal

Innen vér nélkül nem távozol!

Magyarországi túra: Két biciklis bukósisakban és túraöltözetben teker egy erdei ösvényen, hegyi túra zöld környezetben. Tekeregj.hu

Idő számításunk szerinti 2.-3. században a jazigok vígan éltek a Kárpát-medencének a Dunától keletre eső részében és bár a rómaiak sose foglalták el területeiket, néha egy-egy kereskedelmi szállal rendelkező légió be-betört, hogy gladiátorokat és rabszolgákat raboljon a cirkusznak, bordélyoknak és így szerezzen hatalmas halom dénárt. Így történt ez egy napon, amikor Lucullus Spezia parancsnok vezetésével átkeltek a Danubián és neki vágtak a hegyeknek, hiszen megannyi mondát és legendát hallottak a germánoktól ezerszer harcosabb törzsről, ami e vidéket uralta. E törzs neve a római Nyelenita nevet kapta. Eredeti lakhelyük a Rétia volt, ami egy ingoványokkal tűzdelt sík vidék volt, nehezen bevehető és a törzs uralma alatt állt. Ennek a népnek volt egy szokása, mely szerint három napi járásra lévő hegyekbe zarándokoltak és megküzdöttek az ottani vadakkal, mint a medve, farkas vagy ép hiúz. Ezeknek prémeit haza vitték és kultikus kék-piros és fehér színre készítették ki. A három napra lévő hegyek a Zemplenia nevet kapták, ami annyit jelentett, hegyes/szabdaló.

Magyarországi túra: Panoráma vidéki tájra: zöld mezők, fák és dombok, ideális hegyi túrához vagy gyalogtúrához, felhős ég alatt. Tekeregj.hu

Lucullus miután rájött, hogy Rómában élő felesége, két kézzel szórja a dénárt és már jelzálogba vették a Via Julius jobb oldalán fekvő házukat a bank, Szarban voltak. Gondolta elindítja egy újabb szolga és gladiátor vadász hadjáratát. Kellett a pénz, mert szerettet volna egy kis vityillót a Vezúv közelében, miután a legutóbbit Herculaneumban belepte a por.

Lucullus átvezette a sereget és nagy csodálkozásukra még mindig nem találták a törzset, amit kerestek, pedig már ötödik napja jártak távol az őrségtől. Hatodik napon, szombat napján felfigyeltek egy fellegvárra, egy hegy tetején, mint kiderült a nyomolvasók és a térképészek tanácskozásából a Zemplenia közepén voltak. Előre küldte a légió legelborultabb tagjait, hogy derítsék fel kiféle és miféle népé ez itt. Így került Galicius, Macedonius, Germanio, Pannonus, Britanius és Hispanio a közepébe a sűrű Zempleniának. Mondani sem kell, mivel ők voltak a legvérszomjasabb harcosok egyből belevetették magukat a sűrűbe, vért ontottak mert tudták, hogy mögöttük a légió csak arra vár, hogy újabb területet hódítsanak és ne csak a Lucullus bordélyába vigyenek kurvákat meg a circusba gladiátorokat, akikkel egy-egy hiba esetén akár nekik személyesen kell majd megküzdeni.

A különleges alakulat, egyébként érdekes volt, mert mint nevük is sugalja, lakhelyükről lettek csecsemő korukban elhozva, mert bár kegyetlen a római, de gyermeket nem öl, helyette inkább kinevelték belőlük a centuriokat vagy, akinek helyén volt a keze megkapta a legkülönlegesebb képzést, hogy bármikor bevethető legyen, mivel az életüket a császárra tették fel, aki mindannyiuk „apja” volt.

Magyarországi túra: Öt biciklis megáll erdei hegyi túra közben, egyikük szelfit készít, a többiek pihennek a fák és útjelző tábla mellett. Tekeregj.hu

A hegyen lévő erődre nem mertek rárontani helyette inkább a távolabbi falura törtek rá. Sok mindenkit sikerült lemészárolniuk, csak egy valamit nem vettek észre. Egy öt tagú Nyelenita kompánia tartott feléjük. Azt gondolták, hogy na majd ezeket is lemészárolják, mint azt eddig tették a nőkkel és az öregekkel. Csakhogy ezek a törzsiek lovon érkeztek. Ami nem is lenne gond, de később vették csak észre, mikor már kardjaik szinte összeértek, hogy olyan páncélzatuk van, amilyet még ők maguk sosem látta. 
Medve fej díszítette az egyik sisakját, másiknak farkas fogak álltak készen marásra a kézfején, harmadiknak pattintott kövekből volt kirakva a mellvértje, negyediknek olyan acél fegyverzete volt, amit még életükben nem láttak, és az utolsónak olyan világító kígyóbőrből volt az öltözete, hogy már maga a lénynek a létezése is görcsbe rándította gyomrukat, hát még az aki ezt le is győzte. Kettőnek-kettőnek hasonló kék , piros, fehér, és zöldes kékes volt páncélzata, az ötödiknek sötét kék. Ezek a színek mind-mind nehezen megszerezhető és jól védett kereskedők portékái.

Tudták, ezek valami rettenetes harcosok lehettek, és azt is, hogy nem fognak ma itt meghalni. A végzet öt lovasának nézték őket, hát irányba akarták venni a légió táborát. Igen ám, csak az addigi csata hevében arra sem volt idejük merre van kelet. Irány fel a hegyek közé, oda csak nem érik el őket, hiszen ránézésre nehéz páncélzatuk lassítja őket, míg nekik szerencséjükre nem kellett nagy súlyt cipelni. Lovukra pattanva keresztül vágtattak az itatótól a lángoló falun és felfelé a sűrűbe mentek. Szerencséjükre a lovaik elől vágtattak utánuk az öt nyelenitusz, az apokalipszis lovasai.

Hamar bevágtattak egy köves emelkedőre, ahol a görgő-forgó hatalmas kavicsok valószínűleg kocsiknak adtak utat, Hispanio egy szénás kocsira rá is dobta fáklyáját, hadd lángoljon, ahogy csak tud, hátha megijeszti a gonoszok lovait. De ezeket nem rémítette meg semmi. Sőt még talán jobban felbőszítette. Galicius üvölt a többieknek, hogy be a bozótosba, ott majd elvesztik a nyomainkat. Igen ám, de az tömve volt szederrel. Vágtatnak keresztül az erdőn miközben látják, hátrapillantva, hogy üldözőiket jobban lassítja maró növényzet, mint őket. Britanius mikor hátra pillantott látta, ahogy az egyik lovasnak a növényzet cafatokat tép ki a karjából, de az fájdalom helyett csak itta a vérét és arcát kente be vele. Látszott a szemében, hogy ég benne gyilkolása tüze, és arra a következő darab fa az ő élete lesz. Hát még inkább vágtattak feljebb a hegyre, nem törődve azzal mi fogja őket ott várni. 
Keresztül érve a sűrű erdőn, völgybe érve egy falu mellett találták magukat, de látva milyen harcosok élnek errefelé nem is próbáltak meg csak a határában elsomfordálni. De a harcosok csak követték őket a messziből. Kis előnyre tettek szert, mert a harcosok pillanatra nyomukat vesztették, de az egyik lova képes volt rá és kiszagolta őket, mondja Macedonius.

Magyarországi túra: Két biciklis áll egy zöld stégen, nyugodt tóparton, erdős dombokkal a háttérben, felhős ég alatt - természetjárás. Tekeregj.hu

Menekültek felfelé egyre csak újabb és újabb hegyekre. Vágtattak irdatlanul és csak keresztül mentek egy alvó csendes falvacskán, ahonnan az út egy gyönyörű itatóhoz vezetett. Szamariták voltak a tó körül, akikkel Pannonus szót tudott érteni, mire egy öreg szamarita mondta el nekik, hogy ez egy varázslatos tó aminek neve Izra. Mondták neki, hogy meneküljenek, mert ide vérre szomjazó vadak igyekszenek, majd rohantak is el. A szamariták kereskedelmi szövetségben álltak a nyelenitákkal, így nem menekültek, de nem is mondták el, hogy azok itt jártak. Nem is kellett, mert amint megitatták lovaikat a patkónyomok irányába mentek is tovább. Jelentős előnyre tettek szert, ám tudták, hogy még nem menekültek meg. Ahogy vágtattak egyre feljebb és feljebb észrevették, hogy a szamariták valamiféle fogat hajtó versenyt tartottak, ami most útjukat állta. Üldözőik is odataláltak , de addigra már csak nyomukat látták, csak hogy tudták merre mentek, hiszen csak egy út vezetett el onnan. Másik úton kerülték meg a sűrű erdőt, mert az lovaik számára túl ingoványos lett volna. Vissza a szamarita forrásig és nyomukba eredtek a hat rómainak.

Kemény volt a terep, de nem volt mit tenniük a nyelenitáknak, hevesen űzték lovaikat, hogy mihamarabb elérjék az újabb pontot, hogy ráronthassanak a rómaiakra. Meg is volt egy újabb pont, ahol szamarita fiú figyelte a „versenyt”. Az elmondta nekik, hogy hat furcsa öltözetű harcos vágtatott arra, amerről a nyeleniták is jöttek. Azok nem is haboztak, egyből utánuk eredtek. Hamar rá is találtak a nyomaikra, ami nem lehetett több negyed órányinál. Az üldözők tudták, hogy így csak visszafelé tartanak fel a hegyeknek, ahol hely ismeret nélkül csak bolyongani fognak a rómaiak.

Magyarországi túra: Férfi selfie-t készít mountain bike-ján egy kirándulás során, lenyűgöző panorámát mutatva a természetben. Tekeregj.hu
Magyarországi túra: Öt kerékpáros sportfelszerelésben pózol a hegyi túra erkélyén, panorámás kilátással a dombokra és mezőkre. Tekeregj.hu

Ez idő alatt a rómaiak csak menekültek és vágtattak egyre feljebb és a sűrűbb erdők felé. Nyomukban az üldözőkkel. Felérve egy hegycsúcsra látták, hogy mindezidáig egy félkört mentek . Egy másik idős szamarita mondta nekik latinul, hogy kövessék a béke köveit, majd elérnek egy szobrot onnan pedig tudni fogják merre menjenek.

Az üldözők is csakhamar odaértek és az ürge velük is szóba állt, kérdezte, hogy mi ez a dúlás odalent? Majd a harcosok elmondták, hogy négy napja kapták a hírt, hogy hadsereg közelít értük és tudták azok céljait is. Rabszolga lesz mindenkiből, akit élve fognak el. A vár lábánál már látszott is, hogy gyülekezik a sereg a légió ellen. 
Mint kiderült, az öreg ember a szamarita király volt és a két nemzet határán küldte el a légionáriusokat, hogy megkímélje nemzetét a harcoktól a nyelenitákkal. A verseny pedig az ő seregének vonulása volt.

A rómaiak elérték a szobrot és látták, hogy ez egy nagy konfliktust zárhatott le a két nemzet között. Tudták nem időzhetnek és menekültek is tovább. Majd Hispanio szólt, hogy rohanjanak balra, mert közelítenek az üldözők. A törzsiek elérték a szobrot és csak ácsorogtak kicsit, tudták, hogy odébb lehetne vinni a határt, de az már aligha változtatna bármin is most. Nem is törődtek sokat vele, inkább üldözték leendő áldozataikat. A nyomok alapján pedig tudták, hogy az ő földjükön fogják elejteni őket. Lefelé menekültek az egyik falu felé és a nyeleniták óriási iramban követték őket. Csak úgy porzott utánuk az út, csörgött a hegy és zúgott hangjuktól minden völgy.

Magyarországi túra: Három bringás áll szlovák határkövénél, információs tábláknál, sűrű erdőben - ideális hegyi túra vagy gyalogtúrához. Tekeregj.hu

A nagy hajtásban a róamiak betévedtek egy faluba és felpillantva rájöttek, hogy bizony a sűrűjébe kerültek, hiszen a fellegvár lábánál jártak. És míg ők elvágtattak a lehető legveszélytelenebb úton egy öreg asszony látta meg őket, hangos rívásba kezdett, amire a nyeleniták odaértek meg is kérdezték. Mi a baja öreganyám? Ezek az idegenek majd fellökték, de miért ilyen kedvesek voltak hadd vendégelje már meg őket. A nagy hajszában meg is éheztek alaposan, a lovakra is ráfért a pihenés. Egy röpke falat belefér idejükbe. Persze csakhogy az öreganyó olyan ételt rittyentett, ami után mind meg is nyalták a tíz ujjukat.

A vártól délnek tartva üldözték a rómaiakat, akik csak fejvesztve hajtottak mindenen keresztül. Újabb csendes településen robogtak át, ahol egy kereskedő kocsijának maradványa állt, ismerős volt. dákok használtak ilyet, szinte biztosak is voltak abban, hogy egykor futott itt egy kereskedői út is. Úgy is volt, egy sűrű növényzet által borított úton vágtattak és tudták minél sűrűbb, az a nyelenitákat, annál jobban hátráltatja. Így is volt, a nyeleniták a régi dák kereskedői út egyik régi hídján kellett lovaikkal áttipegjenek, nehogy a korhadt fa valahol beszakadjon alattuk. Majd a csalános állta útjukat, ám amikor le-letértek a régi útról mindig látták az előttük menekülőket. ám egyszer csak ismét eltűntek a szemük elől, de eddigi viselkedésük alapján azt gondolták, hogy a Gerendás rétet fogják útjukba venni, mert míg ők tudták csak egyre rosszabb irányba mennek a rómaiak, ők addig az ismerős terep előnyét élvezik. Ebben a tudatban vették be a rétet a hegyek lábától. Ám felérve csalódottan látták a nyomok hiányát. De lent meghallottál a patkók kopogását, ami kiindulásuk irányába vezetett. A nyeleniták hát minden erejükkel hajtották a lovakat, nehogy újból az itatóra csapjanak le a rómaiak.

Magyarországi túra: Színes nyugás kerékpárosok készülődnek hegyi túrára parkolóban, egyikük szelfit készít, háttérben napos panoráma. Tekeregj.hu

Vágtattak lefelé a hegyről és bizony oda tartottak üldözötteik, még ha nem is tudtak róla. Utolsó leheletükkel még az itatóhoz vágtattak lovaik, akik fáradtásgukban majd összeestek. Beérkeztek a nyeleniták is és a hat rómaira furcsa mód három vad tört rá, mire hátulról megkerülte őket a másik kettő egy kis alagúton keresztül. Csörögtek a kardok és csengtek a páncélok, de a nyeleniták végül legyőzték a rómaiakat, akiket karóba húzva küldtek vissza a légióba, jelezve nekik, hogy ide többet ne jöjjenek.

ű