A Nagy-Péter-mennykő a Zempléni-hegység egyik leglátványosabb természetes kilátópontja. A 709 méter magasan fekvő sziklabástyáról hatalmas erdőségek, mély patakvölgyek és egymás mögé sorakozó vulkáni hegyhátak tárulnak elénk. Tiszta időben a Milic-csoport, a Kemence-patak völgye, a Hegyköz és még a füzéri vár fehér falai is felismerhetők a távolban.

Mi Újhuta határából, a Flórika-forrás közeléből indultunk el a Nagy-Péter-mennykő felé. A körtúra során a Tolcsva-patak völgyét, a Szpalanyica-rétet, a Mlaka-rét környékét és az Országos Kéktúra egy szakaszát is érintettük. Az útvonal 16 kilométer hosszú, körülbelül 461 méter szintemelkedést tartalmaz, becsült menetideje pedig nagyjából 4 óra 20 perc.

A táv önmagában sem rövid, a zempléni terep pedig tovább nehezíti a túrát. Sáros erdészeti utak, köves ösvények, mély keréknyomok, patak menti szakaszok és meredekebb kapaszkodók váltják egymást. Ez nem egy gyors kilátópont-látogatás, hanem tartalmas, egész napos erdei barangolás a Zemplén központi vidékén.

A túra legfontosabb adatai

• Kiindulópont: Újhuta, Flórika-forrás környéke
• Túratípus: gyalogos körtúra
• Táv: 16 km
• Szintemelkedés: 461 m
• Szintcsökkenés: 461 m
• Becsült menetidő: körülbelül 4 óra 20 perc
• Nehézség: nehéz, 4/5
• Legmagasabb pont: Nagy-Péter-mennykő, 709 m
• Érkezés: körtúra
• Régió: Észak-Magyarország, Zempléni-hegység
• Főbb állomások: Flórika-forrás, Tolcsva-patak, Szpalanyica-rét, Mlaka-rét, István-kút és Nagy-Péter-mennykő

Nagy-Péter-mennykő – térkép, GPX és részletes túraadatok

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Zempléni-hegység rövid bemutatása

A Zempléni-hegység Magyarország északkeleti részének egyik legváltozatosabb vulkanikus hegyvidéke. A hegység az Eperjes–Tokaji-hegység magyarországi folytatása, és a Hernád völgye, a Bodrogköz, a Hegyköz, valamint a Tokaj környéki területek között húzódik.

A tájat több millió évvel ezelőtti vulkáni működés formálta. A hegyek nagy részét andezit és riolit építi fel, a vulkáni kőzetekből pedig az erózió különleges sziklatornyokat, gerinceket, kőtengereket és meredek hegyoldalakat alakított ki. Ezek közé tartozik a Nagy-Péter-mennykő, a Pengő-kő, a Kerek-kő, a Sólyom-bérc és a hejcei Sólyom-kő is.

A Zemplén nem a hatalmas magasságairól híres. A hegység legmagasabb pontjai is alig emelkednek 900 méter fölé, a mély völgyek, a meredek vulkáni kúpok és a szinte összefüggő erdőtakaró miatt azonban jóval magasabb hegyvidék benyomását kelti.

A terület egyik legnagyobb értéke a csend és a viszonylagos érintetlenség. A belső részeken hosszú kilométereken keresztül haladhatunk úgy, hogy települést, forgalmas utat vagy épületet alig látunk. Ez adja a Zemplén vadregényes karakterét, ugyanakkor emiatt a megfelelő tájékozódás és felkészülés különösen fontos.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Nagy-Péter-mennykő sziklabástyája

A Nagy-Péter-mennykő a Zempléni-hegység központi részének egyik legmagasabban fekvő természetes kilátópontja. A csúcs nem egy hagyományos, lekerekített hegytető, hanem egy markáns, környezetéből kiemelkedő sziklatorony tetején található.

A sziklahomlok 709 méterrel fekszik a tengerszint fölött. A körülötte álló öreg bükkös sokáig eltakarja a kilátást, majd az ösvény végén szinte egyik pillanatról a másikra kilépünk a fák közül a sziklás panorámapontra.

A kilátóhely nincs teljesen körbekorlátozva. A szikla pereme meredeken törik le, ezért csak száraz időben, stabil lábbeliben és kellő óvatossággal közelítsük meg. Gyermekkel vagy kutyával különösen fontos a folyamatos figyelem.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Indulás Újhutáról

A túránkat Újhuta határában, a Flórika-forrás közelében kezdtük meg. Újhuta Háromhuta egyik településrésze, amely mélyen a Zemplén erdős hegyei között fekszik. A környék története szorosan összekapcsolódik az egykori üveggyártással, erdőgazdálkodással és fakitermeléssel.

A rajt után a kék négyzet jelzést követtük, és fokozatosan elhagytuk a lakott területet. Az út eleinte szélesebb erdészeti úton halad, a Tolcsva-patak völgye pedig természetes folyosóként vezet bennünket egyre mélyebbre a hegység belsejébe.

Már ezen a szakaszon is érdemes figyelni a navigációt. Az erdőben több, egymáshoz nagyon hasonló fakitermelő út és mellékág keresztezi egymást, amelyek közül nem mindegyik szerepel pontosan minden térképen.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Tolcsva-patak völgyében

A túra első hosszabb szakasza a Tolcsva-patak közelében vezet. A keskeny völgyet bükkösök, gyertyánosok és helyenként fenyves foltok szegélyezik, a patak hangja pedig hosszú ideig elkísér bennünket.

Amikor mi erre jártunk, az erdőgazdasági munkák miatt több helyen mély keréknyomokkal és sáros szakaszokkal találkoztunk. A Zemplén agyagos talaja eső után sokáig tartja a nedvességet, ezért a földutak még napokkal a csapadék után is csúszósak lehetnek.

A patak vízhozama évszakonként jelentősen változhat. Tavasszal és esős időszakban látványosabb, nyár végén azonban egyes mellékágak visszahúzódhatnak. Természetes vízvételi lehetőségre ezért nem érdemes kizárólagosan támaszkodni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szpalanyica-rét és az Országos Kéktúra

A kék négyzet jelzésen haladva érjük el a Szpalanyica-rét térségét, ahol becsatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalába. A zárt erdei szakasz után jóleső változatosságot jelentenek a nyitottabb rétek és tisztások.

Az Országos Kéktúra zempléni szakasza az ország egyik legvadregényesebb kéktúrás vidéke. A jelzés hosszú erdei gerinceken, eldugott réteken és mély patakvölgyeken keresztül vezet, miközben több jelentős zempléni sziklaalakzatot és történelmi helyszínt is érint.

A becsatlakozás után már a kék sáv jelzést követjük. Bár az Országos Kéktúra általában jól jelzett, fakitermelések, kidőlt fák vagy az ösvény benövése időnként megnehezítheti a jelzések követését.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mlaka-rét, a zempléni erdők pihenőhelye

A Mlaka-rét a Zemplén központi vidékének egyik fontos túracsomópontja. A fák közötti tisztáson esőbeálló, padok, tűzrakóhely és információs táblák segíthetik a pihenést és a tájékozódást.

Itt érdemes hosszabb szünetet tartani, mert több irányba is folytathatjuk a túrát. Innen érhető el a Sólyom-bérc, István-kút, Kőkapu, a Nagy-Péter-mennykő és több háromhutai útvonal is.

A rét neve szláv eredetű lehet, és nedves, vizenyős területre utal. Esős időben a környék valóban felázhat, ezért a tisztást övező ösvényeken is sáros szakaszokra számíthatunk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

István-kút környéke

Az István-kút környéke a Zemplén egyik különleges erdei pihenőterülete. A forrás közelében régi erdészházak, egy kisebb tó és fokozottan védett nyíres is található.

A forrás jó pihenőpont lehet, de vízhozama a csapadék mennyiségétől függ. Hosszabb száraz időszakban lassan csordogálhat vagy akár el is apadhat, ezért a teljes túrához szükséges vízzel már induláskor készüljünk.

A környék épületeit ne kezeljük automatikusan szabadon használható turistaházként. Egyes házak kulcsosházként vagy erdészeti célokat szolgáló épületként működhetnek, ezért tartsuk tiszteletben a lezárt és magánhasználatú területeket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Felkapaszkodás a sziklacsúcshoz

A Nagy-Péter-mennykő felé vezető leágazást a kék háromszög jelzés mutatja. Az ösvény hamar elhagyja a szélesebb erdei utat, és egyre vadregényesebb bükkösben kapaszkodik fölfelé.

Az utolsó szakaszon mohás kövek, gyökerek és kisebb sziklalépcsők között haladunk. A feljutás nem igényel technikai mászást, de biztos lépés és stabil túracipő szükséges hozzá.

Nedves időben a kövek, az avar és a gyökerek csúszóssá válhatnak. Lefelé ugyanez a rövid szakasz sokszor nehezebbnek érződik, ezért ne siessünk, és hagyjunk elegendő helyet az előttünk haladóknak.

Az öreg bükkösből kilépve hirtelen megnyílik előttünk a táj, és megérkezünk a Nagy-Péter-mennykő sziklás tetejére.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Panoráma a Nagy-Péter-mennykőről

A kilátóhelyről elsősorban a Zempléni-hegység központi és északi része tárul elénk. A táj egyik legfeltűnőbb jellemzője az összefüggő erdőtenger: szinte sehol sem törik meg nagyobb település vagy ipari terület a hegyek hullámzását.

Észak felé a Milic-csoport magasabb hegyei rajzolódnak ki. Megfelelő látási viszonyok között a magányos vulkáni kúpon álló füzéri vár világos falai is felismerhetők.

Keleti irányban a Kemence-patak mély, hosszan kanyargó völgye vezet a Hegyköz és Pálháza felé. A völgyben fut a Pálházi Állami Erdei Vasút vonala is, amely egykor a kitermelt faanyag szállítását szolgálta.

A panorámában feltűnhet a Kis- és Nagy-Milic, a Kánya-hegy és a Csattantyús-hegy tömbje is. A domborzat innen különösen jól áttekinthető: nincs egyetlen összefüggő fennsík, csak mély völgyekkel elválasztott vulkáni gerincek és hegykúpok.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hogyan alakult ki a sziklatorony?

A Nagy-Péter-mennykő egy úgynevezett krioplanációs sziklatorony. Ez azt jelenti, hogy mai formájának kialakításában a jégkorszaki fagyaprózódás játszotta a legfontosabb szerepet.

A kőzet repedéseibe beszivárgó víz megfagyott, térfogata megnőtt, majd fokozatosan tovább tágította a repedéseket. A sokszor ismétlődő fagyás és olvadás lassan feldarabolta a környező kőzetet.

A kevésbé ellenálló részek lepusztultak, a keményebb kőzettömb pedig bástyaszerű sziklatoronyként maradt vissza. A hegy tetején ma ennek a természetes kőbástyának a pereméről nézhetünk végig a Zemplén erdős vidékén.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Honnan eredhet a különös név?

A Nagy-Péter-mennykő neve első hallásra kissé meseszerű. A név eredetére több helyi magyarázat is létezik, de teljes bizonyossággal nem állapítható meg, ki lehetett a névben szereplő Péter.

A „mennykő” vagy népies alakban „ménkű” villámot, illetve égből hulló követ jelenthetett. A környezetéből kiemelkedő, viharoknak kitett sziklatoronyhoz könnyen kapcsolódhattak villámokról és mennydörgésről szóló történetek.

A név mindenesetre tökéletesen illik a helyhez: a szikla valóban úgy emelkedik ki az erdőből, mintha egy hatalmas kőtömböt hajítottak volna a hegygerincre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Sólyom-bérc és további kilátópontok

A Mlaka-rétről rövid kitérővel elérhető az 564 méter magas Sólyom-bérc. A sziklás kilátópontról a környező hegyek és a regéci vár irányába nyílik panoráma.

A Sólyom-bérc alacsonyabban fekszik, mint a Nagy-Péter-mennykő, de a nyitott sziklapárkány és a várra nyíló kilátás miatt önmagában is megéri a kitérőt. Beillesztése természetesen növeli a túra távját és menetidejét.

A Zemplén központi részének kilátópontjait gyakran egyfajta sziklás hármasként emlegetik. A Nagy-Péter-mennykő, a Sólyom-bérc és a Kerek-kő eltérő irányból mutatja meg ugyanazt a vadregényes hegyvidéket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pengő-kő és a környék sziklaalakzatai

A Nagy-Péter-mennykő közelében található a Pengő-kő különleges sziklacsoportja is. Nevét a hagyomány szerint arról kaphatta, hogy egyes kőtömbjei megütve különös, csengő vagy pengő hangot adhatnak.

A környék további érdekes sziklaalakzatai közé tartozik a Kemencés-kő, a Rákóczi-kő és az Óriások bútorai néven ismert kőtömbök együttese. Ezek egy hosszabb túraváltozatban Regéc irányába is felfűzhetők.

A sziklák megközelítésekor maradjunk a jelzett ösvényen. A mohás kövek és a sziklák közötti rések nedves időben csúszósak, az érzékeny növényzet pedig könnyen károsodhat a kitaposott útvonalakon kívül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nehézség és terepviszonyok

A 16 kilométeres táv, a 461 méteres szintemelkedés és az erdei terep miatt a túra nehéz kategóriába tartozik. A szintemelkedés nem extrém, de hosszú szakaszon gyűlik össze, miközben a sáros és köves utak lassítják a haladást.

Az útvonal jelentős része szélesebb erdészeti utakon vezet, de keskeny ösvényekre, patak menti részekre és meredekebb kapaszkodókra is számítani kell. Fakitermelés után mély keréknyomok, ágak vagy átmeneti terelések jelenhetnek meg.

A Nagy-Péter-mennykőhöz vezető utolsó szakasz kövesebb és meredekebb. Technikai mászást nem tartalmaz, a sziklapárkány viszont tériszony esetén kellemetlen lehet.

A Tekeregj.hu oldalon megadott 4 óra 20 perces menetidő folyamatosabb haladással számol. Pihenőkkel, fotózással, a Sólyom-bérc kitérőjével és hosszabb kilátóponti időzéssel inkább 5–6 órás programot érdemes tervezni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jelzések és tájékozódás

Újhuta felől kezdetben a kék négyzet jelzést követjük, majd a Szpalanyica-rét térségében csatlakozunk az Országos Kéktúra kék sáv jelzéséhez. A Nagy-Péter-mennykőre a kék háromszög jelzés vezet ki.

A környék erdészeti útjai könnyen megtévesztők. Egyes kereszteződésekben több hasonló szélességű út indul különböző irányba, ezért a turistajelzések mellett ajánlott a letöltött GPX-nyomvonal használata.

A mobilhálózat a mélyebb völgyekben gyenge lehet. Az útvonal térképét indulás előtt töltsük le offline használatra, és ne csak internetkapcsolattal működő navigációra támaszkodjunk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ajánlott felszerelés

• Vízálló túracipő: a patakvölgy és az erdészeti utak gyakran sárosak.
• Offline térkép vagy GPX: az erdei útelágazásoknál nélkülözhetetlen lehet.
• Legalább 1,5–2 liter ivóvíz: a források vízhozama nem garantált.
• Élelem a teljes túrára: az útvonalon nincs biztosan működő vendéglátóhely.
• Esőkabát: a hegyvidéki időjárás gyorsan változhat.
• Túrabot: sáros emelkedőn és ereszkedésnél sokat segíthet.
• Kullancsriasztó: tavasztól őszig erősen ajánlott.
• Fejlámpa: késői indulás vagy váratlanul elhúzódó túra esetére.
• Feltöltött telefon és külső akkumulátor: a folyamatos navigáció gyorsan merítheti a készüléket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kutyával a Nagy-Péter-mennykőn

A túra megfelelő állóképességű, hosszabb erdei útvonalakhoz szokott kutyával teljesíthető. A 16 kilométeres táv, a sáros utak és a köves csúcsszakasz azonban az állat számára is komoly terhelést jelent.

A vadállomány miatt a kutyát tartsuk pórázon. A Zemplén erdeiben szarvasokkal, őzekkel, vaddisznókkal és kisebb ragadozókkal is találkozhatunk, egy megriadó kutya pedig könnyen eltűnhet a sűrű erdőben.

A sziklacsúcson rövid pórázt használjunk. A meredek letörésnél nincs mindenütt korlát, ezért a kutyát ne engedjük a perem közelébe.

Vigyünk számára elegendő vizet és összecsukható itatótálat. A patakok és források vize nem minden időszakban biztonságos vagy hozzáférhető.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Zemplén élővilága

A Zempléni-hegység hatalmas, összefüggő erdőségei változatos élővilágnak adnak otthont. A magasabb, hűvösebb részeken bükkösök, alacsonyabban tölgyesek és gyertyános-tölgyesek jellemzők, egyes völgyekben pedig telepített fenyvesek is megjelennek.

A nagyvadak közül gímszarvas, őz és vaddisznó él a területen. A félreeső erdőkben vadmacska és hiúz is előfordulhat, de ezekkel találkozni rendkívül ritka.

A Háromhuta környéki erdőkben keresztes vipera is él. A kígyó alapvetően kerüli az embert, és leginkább akkor védekezik, ha megfogják, sarokba szorítják vagy véletlenül rálépnek. Napos tisztásokon és köves részeken ezért nézzünk a lábunk elé, az állatot pedig soha ne próbáljuk megérinteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mikor érdemes elindulni?

A Nagy-Péter-mennykő túrája tavasztól késő őszig járható a legkényelmesebben. Tavasszal üde zöld erdő, virágzó tisztások és bővizű patakok várnak, ugyanakkor a földutak ebben az időszakban lehetnek a legsárosabbak.

Nyáron a túra nagy része árnyékban vezet, de a hosszú táv és a párás meleg megterhelő lehet. Korai indulással hűvösebb időben kapaszkodhatunk fel, és több idő marad a kitérőkre is.

Ősszel a zempléni bükkösök és tölgyesek lombszíneződése különösen látványos. A lehullott, nedves avar azonban eltakarhatja a köveket és csúszóssá teheti az ösvényt.

Télen hó és jég nehezítheti a haladást. A sziklacsúcs jeges állapotban veszélyes lehet, a rövid nappalok miatt pedig fejlámpára és téli túrafelszerelésre is szükség lehet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megközelítés és parkolás

A túra kiindulópontja Háromhuta Újhuta településrészének közelében, a Flórika-forrás térségében található. A hegyek között keskeny utak és korlátozott számú megállóhely vár, ezért csak egyértelműen szabályos helyen parkoljunk.

Ne álljunk kapubejáróba, buszmegállóba, erdészeti út bejáratához vagy olyan füves területre, amely magántelekhez tartozhat. A fakitermelő és erdészeti járművek számára minden behajtót szabadon kell hagyni.

Esős időben a burkolatlan erdei utak gyorsan felázhatnak. Személyautóval ne hajtsunk be olyan szakaszra, amelyen behajtási korlátozás, sorompó vagy erdészeti tábla található.

A rendelkezésre álló parkolóhelyek száma korlátozott lehet, ezért hétvégén érdemes korán érkezni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

További látnivalók a környéken

A Nagy-Péter-mennykő túrája után a Zemplén központi részén több további kirándulóhelyet is felkereshetünk. Kőkapunál a Károlyi-vadászkastély, a Pisztrángos-tó és a Pálházi Állami Erdei Vasút kínál könnyebb programot.

Háromhuta környékén a Tölgyesbérc tanösvény, a Kis-Királyos, a Könnycsepp-tó, a Sólyom-bérc és a Kerek-kő ad további túralehetőséget. Ezek közül több rövidebb, önálló kirándulásként is bejárható.

Regécen a részben újjáépített vár és a látogatóközpont várja a kirándulókat. A vár a Nagy-Péter-mennykő térségéből hosszabb gyalogtúrával is megközelíthető.

Északabbra Füzér vára, a Nagy-Milic és a Hegyköz települései kínálnak egész napos programokat. Telkibánya bányászati emlékei és az Aranyásók útja tanösvény szintén jól illenek egy zempléni hétvégébe.

• Kis-Királyos, Háromhuta
• Tölgyesbérc tanösvény, Középhuta
• További zempléni túrák a Tekeregj.hu keresőjében

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hasznos külső források

• Nagy-Péter-mennykő – Tekeregj.hu útvonal és GPX
• Nagy-Péter-mennykő – Természetjáró
• Nagy-Péter-mennykő – Zemplén.hu
• Háromhuta hivatalos túraútvonalai

Miért érdemes végigmenni?

A Nagy-Péter-mennykő túrája azért különleges, mert nemcsak egy szép kilátópontot érint, hanem keresztülvezet a Zempléni-hegység valódi, erdőkkel és patakvölgyekkel szabdalt belső vidékén. A Tolcsva-patak, a hegyi rétek, az öreg bükkösök és a 709 méteres sziklabástyáról feltáruló erdőtenger együtt olyan túraélményt adnak, amely után könnyű megérteni, miért tartják a Zemplént Magyarország egyik legvadregényesebb hegységének.