Gánti Bauxitföldtani Park – marsbéli táj a Vértesben

A Vértes-fennsík bércei közé beékelődött Gánti-medence Magyarország legkisebb területű, csupán egyetlen településnek helyet adó tája. Az itt található Gántot jórészt német nemzetiségűek lakják. A település neve egyes feltételezések szerintvegy Gan nevű birtokostól ered, a helyiek szerint a név szláv eredetű, azonban az is lehet, hogy a középfelnémet “sziklagörgeteg” szóból alakult ki.

A faluban még a mai napig beszélik néhányan a délnémet nyelvjárást, feltételezhető, hogy német telepes őseik Alsó-Ausztriából, Bajorországból és Svábföldről származtak. Emiatt a községben az anyanyelv ápolásának régi hagyományai vannak, működik itt német nemzetiségi énekkar és tánccsoport is.

Gánt a természeti adottságai alapján a múlt század elején hazánk elsőszámú, Európában is ismert bauxitlelőhelyévé vált. Eme különleges és sokoldalú felhasználhatósága miatt keresett, kőzetbányászatának emlékét őrzi a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás és a geodéziai park is.

Gánt déli csücskénél két felhagyott bauxitbánya is található, az egyiket már kezdi visszahódítani a természet, a másikkal azonban más célja volt a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. Ugyanis a Bagoly-hegy lábánál húzódó, egykori külszíni bauxitbányában ma egy igen érdekes tanösvény vezet. Az egykori külszíni fejtés bemutatására létrehozott sétaösvényt végigjárva földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhat a látogató. A Marsbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt a területen. A bányászatnak köszönhetően felszínre került színek, rétegek, alakzatok elvarázsolják az ide látogatót.

A bányafal kb. 28 m magas, az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek.

A 3,5 kilométeres tanösvényen 13 állomás található.

Tipp: A bejárás során az egymást keresztező vagy szétágazó utak rövidítésre ösztönöznek, ezért a tanösvényt célszerű az állomások sorrendjében végigjárni. Ugyanis munkatársaink a tematikus sorrend és a tanulás logikája szerint alakították ki a tanösvényt.

Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

A magyarországi bauxitbányászat történetét tárgyaló kiállítást 1926-ban, az egykori gánti külfejtés peremén található táróban alakították ki. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat által létrehozott múzeum a bányászat aranykorát, azaz 1914-1990 közötti időszakot mutatja be. A tárlat egy udvari, szabadtéri kiállításból, ahol nagyobb bányagépek kaptak helyet, és egy földalatti múzeumtárból áll. Az utóbbiban a Vértes-hegység bányászatának történelmét bemutató posztersorozat és bauxitbányászat szerszámai, gépei, biztosítási rendszerei, jellegzetes munkahelyei láthatóak. A kisgyermekes családok számára különösen érdekes lehet az udvaron álló két hajdani bauxitszállító mozdony.

Tipp: Az autóval érkező látogatóknak parkolót alakítottak ki, amely Gánt felől érkezve az út jobb oldalán található.