Baradla-barlang

Aggtelek, Jósvafő

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án nyilvánította a világörökség részévé. Bár a világ kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepelt, ezek főként az ott található kultúrtörténeti értékek (régészeti leletek, falfestmények, vallási emlékek) miatt kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé.

A barlang, mint természeti érték önmagában 1995 előtt csupán két esetben nyerte el a világörökség címet. A hazánk egyetlen természeti világörökségét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője a 25,5 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, amelynek 5,3 km-es szakasza átnyúlik Szlovákia területére. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is a legkiemelkedőbb (legrégebben kutatott, legismertebb, képződményekben leggazdagabb) barlangtani értéke.

A Baradla 230 millió éves középső triász mészkőben alakult ki, a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptató munkájának eredményeként. A triász időszak után a terület kiemelkedett, és a hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek, utat engedve a felszínről mélybe jutó vizek barlangformáló erejének. Az Aggtelek és Jósvafő között húzódó, 6,65 km hosszú főág egy felszín alatti patak medre, ahol már csak jelentősebb árvizek idején folyik a víz. A kanyargó, szinlőkkel tagolt sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág is csatlakozik (Domica, Styx-ág, Retek-ág, Törökmecset-ág, Róka-ág). A Baradla járatait a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő- és állócseppkövek, cseppkőlefolyások és -zászlók díszítik. A szivárgó, folyó vizek cseppkőmedencéket, mésztufagátakat hoztak létre.

A Baradla a XVIII. sz. óta látogatott, első kiépítését József nádor látogatása alkalmából már 1806-ban elvégezték. A barlangnak 1984 óta a természetvédelem a gazdája. A barlang aggteleki szakaszának rekonstrukciója 1991-ben készült el, a Vörös-tó és Jósvafő közötti szakasz útvonalának és műszaki berendezéseinek teljes felújítása PHARE támogatással 2004-2005 között valósult meg, melyhez kapcsolódóan fogadólétesítmény épült a vörös-tói bejáratnál.

A barlang az év minden napján várja látogatóit, akik 5 túra közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet.

3 túra (Aggteleki rövidtúra, Jósvafői rövidtúra, Vörös-tói túra) útvonala teljes hosszában kiépített, villanyvilágítással ellátott, ami utcai öltözékben is kényelmesen teljesíthető bármely korosztály számára. A Vörös-tói túra kuriózuma, hogy 2,3 km-es hosszúságával ez a világ leghosszabb villanyvilágítással, járdákkal és hidakkal kiépített barlangi túraútvonala.

A kalandvágyók két overállos túra közül is választhatnak. Az öt órás Hosszútúra során az aggteleki bejárattól indulva Jósvafőig teljes hosszában bejárható a 6,65 km hosszú főág, amelyhez kapcsolódóan további kétórás kitérő során a Retek-ág állandóan vizes járataiban szerezhetünk soha el nem felejthető élményeket.

További információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

• – Aggteleki rövidtúra
• – Jósvafői rövidtúra
• – Vörös-tói túra
• – Kalandtúrák

Barlangtúra előtt vagy után érdemes bejárni az aggteleki bejárat közelében induló Baradla tanösvényt.

Jósvafőn a Fürkész ösvény és a Tohonya-Kuriszlán tanösvény hosszabb és rövidebb útvonala várja az érdeklődőket.

Tekintse meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott szálláshelyek listáját.

Forrás: magyarnemzetiparkok.hu