Az 589 méter magas Szent Vid-hegy a Kőszegi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Amelyet a látogatók rendszerint a hegy tetején álló kápolna és környéke miatt keresnek fel. Az idilli helyen elterülő erdők és a Velem fölé magasodó hegyek körülölelik a kápolnát, amely fehér falával és bájos megjelenésével egy igazi ékköve a tájnak. Emellett a kápolnától lenyűgöző panoráma tárul elénk. A hely könnyen megközelíthető, akár gyalogosan, akár autóval.

Szent-Vid hegy és a kápolna története

Szent Vitus, más néven Szent Vid, egy III. századi olaszországi vértanú volt, akinek védőszentként tekintenek a vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek. A XVIII. század elején kápolnát építettek a tiszteletére, melyet a remetelakkal együtt érdemes megtekinteni. A copf stílusú szószéket, a Szent Vid szobrot, a mellékhajót és a falakra festett képeket különösen érdemes megfigyelni.

A Szent Vid-hegy különlegessége az, hogy Közép-Európa egyik legkedveltebb régészeti lelőhelye. Itt már az időszámítás előtti időkben is jelen volt az ember, az illír bronzművesek nyomait is megtalálták. Az i. e. IV-III. században a kelták birtokolták ezt a területet, majd később a rómaiak foglalták el. A bronzkorban egy város állt itt, amelynek fokozatosan épült felépítményeit ma is megtekinthetjük, ha lesétálunk a kápolna melletti lépcsőn. A régészek különféle leleteket találtak a területen, mint például egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit és egy Árpád-kori védelmi erődöt. Az erődöt Jurisics katonái is megvédelmeztek a törökök ellen.

A hely különleges népszerűségnek örvend minden évben június 15-én, a Szent Vid búcsú napján. Valamint az utolsó szeptemberi vasárnapon, amelyen az 1849-es kolerajárványra emlékeznek, és az októberi gesztenye ünnepén. Az emelkedőn indulva a kápolnától északnyugat felé megtaláljuk a kálvária stációit, amelyeket a hegytetőig bejárhatunk. A csúcson esőbeálló és pihenő is vár ránk padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel. A Szent Vid-hegyen található egy emlékmű is, amely jelzi az Országos Kéktúra korábbi, 1977 és 1989 közötti végpontját, amikor az út Kőszeg felől a vasfüggöny miatt csak a Szabó-hegy–Borha-forrás-útvonalon vezethetett ide.

További részletek a vidék weboldalán.