Üzemen kívül!

A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyő és Felsőkak között szállítja az utasokat április elejétől szeptember végéig a hétvégi napokon.

Környezete

A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még a ritka fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.

Építése

A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. Avasút 760 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.

Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.

Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal felszámolására 2010-ben került sor.

A kisvasút létfenntartását mára a turizmus vette át.

Forrás: wikipedia.org