Skip to main content

Less Nándor Emléktúra

Gyalogtúra
> Észak-Magyarország
Megosztás
Részletek
  • Túra típusa
    Gyalogtúra
  • Túra hossza 20 km
  • Szintemelkedés 714 m
  • Szintcsökkenés 714 m
  • Nehézség 5/4
  • Becsült szintidő 10ó 0p
  • Régió Észak-Magyarország
  • Érkezés Körtúra

Túra leírás


A Less Nándor gyalogtúra útvonal leírása: Az iskolakapun kilépve balra fordulunk. A templom előtt balra a bolt irányába a Váraljai, majd rövidesen a Rákóczi úton haladunk tovább (PT jelzés). Átszelve a Hór-patakon átívelő hidat, egy kerekes kútnál balra lefordulunk. Egyenesen haladunk tovább az építészeti örökséget képviselő parasztházak között. Egy füves csapáson felcaplatva kiérünk a Berezdi-sétányra. Innen fakorlátos kanyargós út vezet a Kisamerikához, amelynek barlanglakásait az Amerikából hazatért szegények használták. A sétány É-i végén jobbra felkapaszkodunk a csipkebokrok övezte ösvényen a Berezd-tetőre. Innen a jobbra vezető úton érünk fel a Millennium-kilátóhoz, az 1. ellenőrzőpontra. (A toronyból gyönyörű kilátás nyílik a falura, a szemben lévő Nyomó-hegyre és a Bükk hegységre)

2. ellenörzőpontig

A kilátótól visszaereszkedünk a bányaudvar szintjére (PT jelzés), majd elfordulunk jobbra, és a hegyoldalban É felé folytatjuk utunk, a fakerítés övezte riolittufa-fal mentén. (A falban portufát, vulkáni izzófelhőben összesült vöröses dácit ártufát, valamint vízbe és szárazra hullott fehéres-szürke riolittufát ismerhetünk fel). A Kőpor-lyuk táblánál balra levágunk a Berezdaljai-pincesorhoz. (A háromemeletes pincesor nevezetességei a hordókat őrző pincefalba faragott kőkatonák). Itt jobbra fordulva vezet az ösvény a Mész-patak jobb oldalán É felé. Egy drótkerítéses teleknél lévő elágazásban a tanösvény két ágra szakad, ahol mi maradunk a patak mentén. A patakmeder mellől egy vízmosásban felkapaszkodunk a völgyfő meredek lejtőjén. A folyamatosan pusztuló Ördögcsúszdán dübögünk felfelé, ahol hamarosan elérjük az Ördögtorony kaptárkőnél a Less Nándor emléktúra 2. ellenőrzőpontját.

3. ellenörzőpontig

Innen vissza, leereszkedünk a Mész-patak völgyébe (PT jelzés), amely néhány 10 m után látványos szurdokká szűkül. Száraz időben a szurdokvölgy alját, csapadékos időben a bal oldalán vezető mélyutat válasszuk, bepillantva a szurdokba. A völgyelágazásba kiérve balra folytatjuk utunkat. (Felettünk a Túr-bucka fagyaprózódással keletkezett kőzetoszlopai magasodnak.) A műutat keresztezve, a PT jelzést követve két domb között egy völgy peremén haladunk fölfelé. Az erdőből kiérve kissé jobbra tartva átvágunk a Perpác-rétre, majd a rét végén az erdőben jobbra nyíló szekérúton megyünk tovább. A jelzéseket követve egy bal- és egy jobbkanyar után, az Ökörütő-völgyön át érünk a Hór-völgybe. A kétoldalt mészkő sziklafalakkal kísért murvás úton balra fordulunk a K+ jelzésen. A Hór-völgyben kifelé haladva 800 m után tábla jelzi a Subalyuk barlangot, a névadó Suba Mihály hírneves betyár egykori tanyáját, a nemzetközi hírű ősember lelőhelyet, ahol a Less Nándor emléktúra 3. ellenőrzőpontja vár ránk. Aki kíváncsi, az felkapaszkodhat az egykor ősemberek taposta sziklákon a barlanghoz, de nem kötelező.

4. ellenörzőpontig

A táblától a murvás úton visszafordulunk a K+ jelzésen É felé a Hór-völgyben. A több mint 200 millió éves szürke mészkövön kialakult karsztos és fagyaprózódásos formakincsben gyönyörködve haladunk  a völgyben egészen az Oszla erdészháznál tanyázó 4. ellenőrzőpontig, ahol megállhatunk Nándi emlékműve előtt. (Szolgáltatás: víz, ivólé, vajas, zsíros és lekváros kenyér).

5. ellenörzőpontig

A pihenő után kimegyünk az útra, jobbra É felé (K+ jelzés), majd 2 km után éles balkanyarral elindul az Ódor-mászás az Egresnél (KL jelzés), ahol feltételes ellenőrzőpontra számíthatunk. Egy cikcakkos jobb – balkanyarral kikerüljük a mocsárrétet, és egy kerítést elmellőzve a foglalt Zsilibes-forráshoz érünk. A víz felirata szerint ihatatlan, de mi rendszeresen fogyasztjuk, ha arra járunk. Többszöri megállás és az útvonal-kijelölők felmenőinek emlegetésével érünk fel az ösvényről egy dózerútra, amelyen balra haladunk tovább. A kerítés sarkánál balra fordulunk és megérkezünk az ódorvári pihenőnél a 5. ellenőrzőpontra. (Szolgáltatás: csoki). Nem kötelező, de innen felmászhatunk (PL jelzés) a tulajdonképpeni „várba”, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik minden irányba.

A házikótól lefelé indulunk el a dózerúton, a szalagozást és táblát követve. Egy kerítés mellett is végigrobogunk, majd onnan 500 méterre éles jobbkanyart veszünk egy hármas elágazásban. (A távolban emelkedő tv toronynál van az utolsó pont). A vadetetőnél balra leszáguldunk a bükkzsérci útra, jobbra fordulunk, és a műúton megyünk tovább. Kérünk mindenkit vigyázzon a gépkocsi-forgalomra! Néhány száz méter után nyílik egy ösvény balra a szántóra. Ott bemegyünk és a legelőt megkímélve haladunk a sövény mellett tovább felfelé! –, majd a sövényen nyíló kapun balra a túloldalra és haladunk tovább mellette. A sövény végén levő bozóton „kapu” nyílik, amelyen átbújva jutunk az utolsó emelkedőhöz. Ezen végső erőnkkel felkapaszkodunk, s a bozóttól megtépázva, érjük el a Nyomó-hegyen a 5. ellenőrzőpontot a Nyomó-hegyen (s letöröljük a vigyort a pontőrök arcáról).

6. ellenörzőpontig

Búcsúpillantást vetünk a Bükkre, és lefelé indulunk el a dózerúton, a szalagozást követve. Elmellőzünk egy kerítést, majd az Illés-parlag elágazásához érve jobbra fordulunk. (A távolban emelkedő tv toronynál van az utolsó pont). A lefelé haladó úton elhaladunk egy vadetető mellett és hamarosan kiérünk a bükkzsérci útra és a mellette haladó bicikliútra, ahol jobbra fordulunk, és a bicikliúton megyünk tovább. A sövényt elérve balra fordulunk és a legelőt megkímélve haladunk a sövény mellett tovább felfelé míg eljutunk az utolsó emelkedőhöz. Ezen utolsó erőnkkel felkapaszkodva, s a bozóttól megtépázva, érjük el a Nyomó-hegyen a 6. ellenőrzőpontot (letörölve a vigyort a pontőrök arcáról).

Ha kifújtuk magunkat, a pecsételés után elindulunk a kövesúton lefelé (szalag). Egy kisebb jobb- és két nagyobb balkanyar után felsétálunk a cserépi pincesorhoz, majd onnan jutunk be a falu főutcájára. A főtéren jobbra fordulva az iskoláhozérünk, ahol a hőn áhított cél ad örömteli érzést. Megint sikerült.

Várromok a túraútvonalak mentén

A 26, a 35 és a 60 km-es Less Nándor emléktúra áthalad Cserépváralján, sőt érinti a Vár-hegyet is. Az itt álló várat 1400 körül építették, s már 1408-ból írásos emlékünk van róla. a viszonylag nagyobbacska erőd, egy 35×14 m alapterületű felső várból, s a DK-i részen egy hasonló méretű alsó várból állt, sáncok és várárkok vették körül. Az erődítmény hosszú ideig állt fenn, 1438-ban Erzsébet királyné, majd a 16. századtól az egri püspökség tulajdona. Több török ostromot is kiállt, de Eger eleste után maga is török kézre került 1596-ban. A 18. században vesztette el védelmi szerepét, s a birtok akkori tulajdonosa, a francia L’Hullier család a vár anyagából építetett kastélyt magának a Vár-hegy DK-i lábánál. Ezek után megmaradt részeit még raktárnak használták egy ideig, de lassan elpusztult.

A Dobi-rét után elhaladunk a Mész-tető mellett, amelynek kiugró ÉNy-i szegélyén egy erősen lepusztult, sánccal és árokkal védett késő bronzkori – kora vaskori telep nyomai találhatóak meg.

Ódorvára

A Cserépfaluhoz tartozó Ódorvár tetején áll mind az öt táv ellenőrzőpontja. A kiugró sziklagerincen egykor egy 12 m széles 31 m hosszú rablóvár magasodott. A három oldalról sziklás falakkal védett, ezért nehezen megközelíthető várat nyugat felől a sziklába vésett árokkal erősítették meg. Feltételezések szerint már a kőkortól a vaskoron át erőd lehetett e jól védhető helyen. Az alattunk futó Hór-völgy a Felvidék és az Alföld egyik összekötő útvonalaként szolgált, így a várkapitányok gyakran szedtek dézsmát a helyi lakosoktól és az átutazóktól, ezért valószínűleg 1437 körül Mátyás király leromboltatta. A várfalból a déli oldalon ma is állnak falmaradványok.

Az ódorvári pontról mindenki láthatja a Füzér-kő fehér sziklagerincét ÉK-re a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozásánál. Ennek csúcsán a hegygerinc kiemelkedő részén állt egy 24×15 m alapterületű vár, amely ÉNy-i falrészletének alapozása ma is látható. A várról egyetlen adatunk van, amely a tatárjárás utáni várépítési hullámhoz köthető. IV. Béla király adott engedélyt Lampert egri püspöknek a várépítésre. A szakadékos hegyoldal miatt ez a vár is jól védhetőnek bizonyult, de további sorsáról már semmit sem tudunk. Valószínűleg Ódor-várral együtt elpusztult.

Forrás és további tudnivalók: nomegalljcsak.hu

Minden gyalogtúrázni szerető embernek nyugodt szívvel merjük ajánlani a Less Nándor emléktúrát.

Túra mentén
Barlang
Emlékhely
Erdészház
Étterem
Forrás
Hegycsúcs
Kápolna
Kilátó
Kút
Parkoló
Patak
Pihenő
Presszó
Rom
Szemetes
Szikla
Templom
Természetes kilátó
Vadles
Vár
Vegyesbolt
Víz

Túra útvonala

Avatar
Főtekergő
Adminisztrátor
Én lennék a weboldal kitalálója, és javarészt az általam bejárt túrákat találjátok az oldalon. :)
https://www.nrkdesign.hu/
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!