- Túra típusaGyalogtúra
- Túra hossza 20 km
- Szintemelkedés 714 m
- Szintcsökkenés 714 m
- Nehézség 5/4
- Becsült szintidő 10ó 0p
- Régió Észak-Magyarország
- Érkezés Körtúra
Túra leírás
A Less Nándor gyalogtúra útvonal leírása: Az iskolakapun kilépve balra fordulunk. A templom előtt balra a bolt irányába a Váraljai, majd rövidesen a Rákóczi úton haladunk tovább (PT jelzés). Átszelve a Hór-patakon átívelő hidat, egy kerekes kútnál balra lefordulunk. Egyenesen haladunk tovább az építészeti örökséget képviselő parasztházak között. Egy füves csapáson felcaplatva kiérünk a Berezdi-sétányra. Innen fakorlátos kanyargós út vezet a Kisamerikához, amelynek barlanglakásait az Amerikából hazatért szegények használták. A sétány É-i végén jobbra felkapaszkodunk a csipkebokrok övezte ösvényen a Berezd-tetőre. Innen a jobbra vezető úton érünk fel a Millennium-kilátóhoz, az 1. ellenőrzőpontra. (A toronyból gyönyörű kilátás nyílik a falura, a szemben lévő Nyomó-hegyre és a Bükk hegységre)
2. ellenörzőpontig
A kilátótól visszaereszkedünk a bányaudvar szintjére (PT jelzés), majd elfordulunk jobbra, és a hegyoldalban É felé folytatjuk utunk, a fakerítés övezte riolittufa-fal mentén. (A falban portufát, vulkáni izzófelhőben összesült vöröses dácit ártufát, valamint vízbe és szárazra hullott fehéres-szürke riolittufát ismerhetünk fel). A Kőpor-lyuk táblánál balra levágunk a Berezdaljai-pincesorhoz. (A háromemeletes pincesor nevezetességei a hordókat őrző pincefalba faragott kőkatonák). Itt jobbra fordulva vezet az ösvény a Mész-patak jobb oldalán É felé. Egy drótkerítéses teleknél lévő elágazásban a tanösvény két ágra szakad, ahol mi maradunk a patak mentén. A patakmeder mellől egy vízmosásban felkapaszkodunk a völgyfő meredek lejtőjén. A folyamatosan pusztuló Ördögcsúszdán dübögünk felfelé, ahol hamarosan elérjük az Ördögtorony kaptárkőnél a Less Nándor emléktúra 2. ellenőrzőpontját.
3. ellenörzőpontig
Innen vissza, leereszkedünk a Mész-patak völgyébe (PT jelzés), amely néhány 10 m után látványos szurdokká szűkül. Száraz időben a szurdokvölgy alját, csapadékos időben a bal oldalán vezető mélyutat válasszuk, bepillantva a szurdokba. A völgyelágazásba kiérve balra folytatjuk utunkat. (Felettünk a Túr-bucka fagyaprózódással keletkezett kőzetoszlopai magasodnak.) A műutat keresztezve, a PT jelzést követve két domb között egy völgy peremén haladunk fölfelé. Az erdőből kiérve kissé jobbra tartva átvágunk a Perpác-rétre, majd a rét végén az erdőben jobbra nyíló szekérúton megyünk tovább. A jelzéseket követve egy bal- és egy jobbkanyar után, az Ökörütő-völgyön át érünk a Hór-völgybe. A kétoldalt mészkő sziklafalakkal kísért murvás úton balra fordulunk a K+ jelzésen. A Hór-völgyben kifelé haladva 800 m után tábla jelzi a Subalyuk barlangot, a névadó Suba Mihály hírneves betyár egykori tanyáját, a nemzetközi hírű ősember lelőhelyet, ahol a Less Nándor emléktúra 3. ellenőrzőpontja vár ránk. Aki kíváncsi, az felkapaszkodhat az egykor ősemberek taposta sziklákon a barlanghoz, de nem kötelező.
4. ellenörzőpontig
A táblától a murvás úton visszafordulunk a K+ jelzésen É felé a Hór-völgyben. A több mint 200 millió éves szürke mészkövön kialakult karsztos és fagyaprózódásos formakincsben gyönyörködve haladunk a völgyben egészen az Oszla erdészháznál tanyázó 4. ellenőrzőpontig, ahol megállhatunk Nándi emlékműve előtt. (Szolgáltatás: víz, ivólé, vajas, zsíros és lekváros kenyér).
5. ellenörzőpontig
A pihenő után kimegyünk az útra, jobbra É felé (K+ jelzés), majd 2 km után éles balkanyarral elindul az Ódor-mászás az Egresnél (KL jelzés), ahol feltételes ellenőrzőpontra számíthatunk. Egy cikcakkos jobb – balkanyarral kikerüljük a mocsárrétet, és egy kerítést elmellőzve a foglalt Zsilibes-forráshoz érünk. A víz felirata szerint ihatatlan, de mi rendszeresen fogyasztjuk, ha arra járunk. Többszöri megállás és az útvonal-kijelölők felmenőinek emlegetésével érünk fel az ösvényről egy dózerútra, amelyen balra haladunk tovább. A kerítés sarkánál balra fordulunk és megérkezünk az ódorvári pihenőnél a 5. ellenőrzőpontra. (Szolgáltatás: csoki). Nem kötelező, de innen felmászhatunk (PL jelzés) a tulajdonképpeni „várba”, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik minden irányba.
A házikótól lefelé indulunk el a dózerúton, a szalagozást és táblát követve. Egy kerítés mellett is végigrobogunk, majd onnan 500 méterre éles jobbkanyart veszünk egy hármas elágazásban. (A távolban emelkedő tv toronynál van az utolsó pont). A vadetetőnél balra leszáguldunk a bükkzsérci útra, jobbra fordulunk, és a műúton megyünk tovább. Kérünk mindenkit vigyázzon a gépkocsi-forgalomra! Néhány száz méter után nyílik egy ösvény balra a szántóra. Ott bemegyünk és a legelőt megkímélve haladunk a sövény mellett tovább felfelé! –, majd a sövényen nyíló kapun balra a túloldalra és haladunk tovább mellette. A sövény végén levő bozóton „kapu” nyílik, amelyen átbújva jutunk az utolsó emelkedőhöz. Ezen végső erőnkkel felkapaszkodunk, s a bozóttól megtépázva, érjük el a Nyomó-hegyen a 5. ellenőrzőpontot a Nyomó-hegyen (s letöröljük a vigyort a pontőrök arcáról).
6. ellenörzőpontig
Búcsúpillantást vetünk a Bükkre, és lefelé indulunk el a dózerúton, a szalagozást követve. Elmellőzünk egy kerítést, majd az Illés-parlag elágazásához érve jobbra fordulunk. (A távolban emelkedő tv toronynál van az utolsó pont). A lefelé haladó úton elhaladunk egy vadetető mellett és hamarosan kiérünk a bükkzsérci útra és a mellette haladó bicikliútra, ahol jobbra fordulunk, és a bicikliúton megyünk tovább. A sövényt elérve balra fordulunk és a legelőt megkímélve haladunk a sövény mellett tovább felfelé míg eljutunk az utolsó emelkedőhöz. Ezen utolsó erőnkkel felkapaszkodva, s a bozóttól megtépázva, érjük el a Nyomó-hegyen a 6. ellenőrzőpontot (letörölve a vigyort a pontőrök arcáról).
Ha kifújtuk magunkat, a pecsételés után elindulunk a kövesúton lefelé (szalag). Egy kisebb jobb- és két nagyobb balkanyar után felsétálunk a cserépi pincesorhoz, majd onnan jutunk be a falu főutcájára. A főtéren jobbra fordulva az iskoláhozérünk, ahol a hőn áhított cél ad örömteli érzést. Megint sikerült.
Várromok a túraútvonalak mentén
A 26, a 35 és a 60 km-es Less Nándor emléktúra áthalad Cserépváralján, sőt érinti a Vár-hegyet is. Az itt álló várat 1400 körül építették, s már 1408-ból írásos emlékünk van róla. a viszonylag nagyobbacska erőd, egy 35×14 m alapterületű felső várból, s a DK-i részen egy hasonló méretű alsó várból állt, sáncok és várárkok vették körül. Az erődítmény hosszú ideig állt fenn, 1438-ban Erzsébet királyné, majd a 16. századtól az egri püspökség tulajdona. Több török ostromot is kiállt, de Eger eleste után maga is török kézre került 1596-ban. A 18. században vesztette el védelmi szerepét, s a birtok akkori tulajdonosa, a francia L’Hullier család a vár anyagából építetett kastélyt magának a Vár-hegy DK-i lábánál. Ezek után megmaradt részeit még raktárnak használták egy ideig, de lassan elpusztult.
A Dobi-rét után elhaladunk a Mész-tető mellett, amelynek kiugró ÉNy-i szegélyén egy erősen lepusztult, sánccal és árokkal védett késő bronzkori – kora vaskori telep nyomai találhatóak meg.
Ódorvára
A Cserépfaluhoz tartozó Ódorvár tetején áll mind az öt táv ellenőrzőpontja. A kiugró sziklagerincen egykor egy 12 m széles 31 m hosszú rablóvár magasodott. A három oldalról sziklás falakkal védett, ezért nehezen megközelíthető várat nyugat felől a sziklába vésett árokkal erősítették meg. Feltételezések szerint már a kőkortól a vaskoron át erőd lehetett e jól védhető helyen. Az alattunk futó Hór-völgy a Felvidék és az Alföld egyik összekötő útvonalaként szolgált, így a várkapitányok gyakran szedtek dézsmát a helyi lakosoktól és az átutazóktól, ezért valószínűleg 1437 körül Mátyás király leromboltatta. A várfalból a déli oldalon ma is állnak falmaradványok.
Az ódorvári pontról mindenki láthatja a Füzér-kő fehér sziklagerincét ÉK-re a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozásánál. Ennek csúcsán a hegygerinc kiemelkedő részén állt egy 24×15 m alapterületű vár, amely ÉNy-i falrészletének alapozása ma is látható. A várról egyetlen adatunk van, amely a tatárjárás utáni várépítési hullámhoz köthető. IV. Béla király adott engedélyt Lampert egri püspöknek a várépítésre. A szakadékos hegyoldal miatt ez a vár is jól védhetőnek bizonyult, de további sorsáról már semmit sem tudunk. Valószínűleg Ódor-várral együtt elpusztult.
Forrás és további tudnivalók: nomegalljcsak.hu
Minden gyalogtúrázni szerető embernek nyugodt szívvel merjük ajánlani a Less Nándor emléktúrát.