A Kaszói Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legfiatalabb kisvasútja, csak a második világháború után létesült. A vasút védett természeti területen halad át, amit engedély nélkül nem is lehet látogatni.

Az erdei vasutat 1952 és 1955 között építették, a faanyag szállítása céljából. A vasútüzem 760 mm nyomközű. Először a Szenta – Bojsza – Rinya fővonal épült meg. Ezt követték a szárnyvonalak. Sorrendben a Bükki, Bojszafenyvesi, és a Bojszafenyvesi. Végül a Bojsza – Kaszó követett. A vasúton a megnyitásától kezdve C-50-es dízelmozdonyok dolgoztak, és dolgoznak ma is. Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957-ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sinek nem bírták, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból.

A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg.

1962-ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották.

Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt.

Ma a kisvasút 1,9 km-es Kaszó – Baláta közötti pályán közlekedik menetrend szerint 15 km/órás sebességgel keddenként, csütörtökönként és szombatonként. A Baláta – Szenta közötti 6 km-es szakaszon 2013 óta csak különvonatok közlekednek.

Forrás: wikipedia.org