A festői szépségű Bükk hegység déli lábánál, Egertől 9 kilométerre fekszik „a Bükk kapujának” nevezett Felsőtárkány.

A felsőtárkányi kisvasút építése 1915-ben vette kezdetét, a háborús időben megnövekedett faigény kielégítése céljából.

A csodálatos erdei környezetben zakatoló kisvonattal 25 perc alatt juthatunk el Stimecz-ház végállomáshoz, ahonnan több túralehetőség is kínálkozik. Felkereshetjük a Vöröskő forrást, vagy akár az „Őserdőbe” is ellátogathatunk, de egy hosszabb túra keretében Istállós-kő és a Szalajka-völgy is elérhető innen. A kisvasút végállomása közelében található mesterséges tó partján levő szabadtéri színpadon nyáron zenei és hagyományőrző programokkal várják a látogatókat.

A kisvasút járműtelepét is mindenképpen érdemes megtekinteni muzeális értékű szerszámgépeivel és a kis járműbemutatóval. A falu határában húzódik a Bükki Nemzeti Park határa, így Felsőtárkány valóban a Bükk kapuja. Eger városának megtekintése mellett kellemes kiegészítő program lehet a kisvonatozás a vadregényes erdei környezetben.

Az első vonalat Felsőtárkánytól észak felé, a ma is üzemelő szakasz egy részével együtt az Egri Érseki Uradalom építtette. A fával megrakott kocsikat ekkor még lovakkal vontatták. 1921-től az érsekségtől egy magántársaság vette át az üzemeltetést és a fakitermelést is. Több szárnyvonal építése kötődik ehhez az időszakhoz, valamint ekkor építették meg a Felnémetig, majd egészen Egerig vezető vonalat.

A Bükk erdeiben kitermelt faanyag így kisvasúton juthatott el a felnémeti MÁV állomásig, vagy az egri faraktárig. 1933-ban a kisvasút és környéke visszakerült az érsekség tulajdonába. A fakitermelés csökkenésével ekkortól a faszén és a kőszállításra fordítottak nagyobb hangsúlyt, megépítve Felnémettől a Berva-völgyi kőbányához vezető szárnyvonalat. A vasút legnagyobb hosszát 1942-ben érte el, ekkor már összesen 46 kilométernyi pálya kanyargott az erdőkben. Az 1945-ös államosítást követően megkezdődött a használaton kívüli vonalak bontása, elsőként az Eger-Felnémet közti szakasszal.

Mai ésszel gondolkodva talán ez volt a legnagyobb kár, hiszen az Eger-Felsőtárkány szakasz megléte kedvező volna a turizmus szempontjából. Az ’50-es évek elején megépült a Bervavölgyi gyártelep, ennek kapcsán 1953-ban megkezdődött a személyszállítás is a gyári dolgozók részére. A motorizáció fejlődésével és a bervai kötélpálya beüzemelésével a ’60-as években vette kezdetét a kisvasút hanyatlása. A várhegyi dolomitbánya 1963-mas megnyitásával még enyhíteni tudtak a nehézségeken, de ekkor már sorra szedték fel a használaton kívüli szárnyvonalakat.

A teherforgalom 1985-ben szűnt meg. Eddig üzemelt a Felnémet-Eger közti szakasz is, innentől fogva csak a jelenlegi, Felsőtárkány – Stimecz-ház közti 5 km-es szakaszon közlekednek a kirándulóvonatok. A többi vonalat, néhol sínlopások következtében is, 1995-ig fokozatosan felszedték. A kisvonatok jelenleg csak a nyári idényben és hétvégeken közlekednek napi két vonatpárral, évi közel 10000 főnyi utassal. A régi, Eger felé vezető vonal helyén a faluban bicikliút épült. Kár az egri vonalért, hiszen annak meglétével minden bizonnyal hatékonyabban szolgálhatná a turizmust a kisvasút. Megközelítése így csak autóbusszal, vagy személyautóval lehetséges, közvetlen nagyvasúti kapcsolata nincs.

A kisvasút közvetlen anyagi hasznot ugyan nem hoz, de megléte mindenképpen érték a falu számára.

További információ: felsotarkanyszallas.hu

Forrás: elmenyekvolgye.hu