A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest vármegye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá. A hegyen található település Dobogókő néven közigazgatásilag Pilisszentkereszt része.

Földrajza

A vulkanikus eredetű kiemelkedés Pilisszentkereszt központjától északra, Budapest és Esztergom között nagyjából félúton helyezkedik el. Magassága 700 méter a tengerszint felett. A hegy tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben igen távoli hegyek is kivehetőek (például Mátra, Magas-Tátra). Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és az ezekbe vágódott völgyek vezetnek a Duna felé. A legjelentősebb a Rám-szakadék.

Megözelítés

Dobogó-kő Budapest felől a 11-es főúton, majd a Pomáz–Pilisszentkereszt útvonalon, Esztergom felől pedig Pilisszentlélek mellett elhaladva érhető el, az 1111-es útból Kétbükkfa-nyeregnél kiágazó 11 115-ös úton. Mindkét irányból megközelíthető helyközi autóbusszal is, a járatokat a Volánbusz üzemelteti. A Budapest felől érkezőknek a Volánbusz a H5-ös HÉV (Szentendrei HÉV) Pomáz állomásától kínál dobogó- kői eljutást.

Története

Nevének eredte és földrajzi helyzete nyomán a Pilis-kutatás egyik központi témája lett. Annyi azonban bizonyos, hogy a vidék a középkorban a királyok vadászterületéhez tartozott, később pedig a magyar turisztika történetében volt meghatározó jelentőségű.

Szerepe a magyar turizmus történetében

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt. Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.

A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját

Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala. A báró Eötvös Loránd menedékház faépületében ma a Turistamúzeum működik, a kőépület jelenleg is turistaház.

Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket a Téry-emlékmű (Christián Sándor műve, 1926).

A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.

Sípálya

Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső síközpont, egyben a mai Magyarország területén elsőként (1923-ban) létrehozott sípálya. A téli sportokra különösen alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött, amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át. Két pályából és egy tányéros felvonóból áll. A környéken szánkópályát is kijelöltek, illetve több sífutóút is található, melyeknek azonban jelenleg nincs kezelője.