Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút

A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút a Magyar Államvasutak Zrt. utolsó keskeny nyomtávolságú gazdasági vasútja. A számos szárnyvonal közül utolsóként csak a Balatonfenyves–Somogyszentpálközötti vonalszakaszon jár rendszeresen személyszállító vonat, ahol a MÁV Zrt. további két kisvasútjával (Kecskemét, Nyíregyháza) egyidőben, 2009. december 13-tól szűnt volna meg a forgalom. Ekkor úgy tűnt, hogy a vasút magánüzemeltetésbe kerül, amíg azonban az üzemeltető felkészül a vonatok indítására, a MÁV változatlan menetrenddel továbbra is közlekedteti a vonal szerelvényeit. Ez az elképzelés végül nem valósult meg, 2012. szeptemberétől a kisvasút üzemeltetését a MÁV Zrt. személyszállító leányvállalata, MÁV-START Zrt. vette át.

A Balatonfenyvest övező vidék korábban a Balaton vízfelületéhez tartozott, de a hullámzás hatására létrejött turzásgátak elszakították a tótól. Az így létrejövő mocsaras területet az 1860-as évekbenlecsapolták, majd megkíséreltek a területen termőföldeket létrehozni. A terület megközelítését azonban hátráltatta a sáros, süppedős talaj.

Ennek a helyzetnek a megoldására a két világháború között 4 km hosszban 600 mm nyomtávolságú vasútvonalat építettek a balatonfenyvesi MÁV állomás és Imre-major közé. Ekkor a vasúti kocsikat még lóval vontatták, menetrend szerinti utasforgalom nem volt. Ez a rövid vonal a második világháborúban elpusztult, ezért a háború után új vasút építésére volt szükség.

A Balatonnagybereki Állami Gazdaság kezdeményezésére 1950. október 13-án kezdték meg a 760 mm nyomtávolságú gazdasági vasút pályájának lefektetését. A lápos, mocsaras területen egymásra merőleges vágányokkal hálózták be. A területen lévő majorságokból mezőgazdasági terményeket, tőzeget és mésziszapot szállított a balatonfenyvesi vasútállomásra.

1953-ban a gőzmozdonyokat felváltották a dízelmozdonyok. 1954-ben Balatonfenyvesen felépítették a mozdonyszínt és a javítóműhelyt. A menetrend szerinti személyszállítás 1956. június 3-án indult meg. 1960. április 1-jén csatolták a MÁV-hoz, mint minden magyarországi gazdasági vasutat. Az 1970-es évektől az áruszállítás mennyisége folyamatosan csökkent. Az 1980-as években turisztikai jelentősége egyre nőtt, ahogy egyre többen látogatták a csisztapusztai termálfürdőt. 1985-ben gőzvontatású nosztalgiavonatokat indítottak Csisztapusztára. 1987-ben az ide vezető szakaszt mintegy 1 km-rel meghosszabbították, hogy még közelebb fogadhassa utasait a fürdő. 1990-ben a többi, csak áruszállításra használt kisvasúti pályaszakaszt üzemen kívül helyezték, vagy felszedték.

2002 szeptemberétől a forgalom csak a felújított Balatonfenyves–Somogyszentpál (39b) vonalon maradt meg. A többi vonalon a közlekedést a rossz pályaállapotokra hivatkozva felfüggesztették.

2012 szeptemberétől az üzemeltető a MÁV-Start Zrt. lett.

2013 júniusában érkezett a vasútra a Kecskeméti Kisvasútról az Mk48 2008 pályaszámú dízelmozdony , egy szintén a Kecskeméti Kisvasútról származó felújított, kerékpárszállításra alkalmas BDa-w 615-8 személykocsi és egy korábban is itt közlekedő, felújított Baw-g kocsi.

2014 augusztusban érkezett a vasútra szintén a Kecskeméti Kisvasútról az Mk48 2013 pályaszámú dízelmozdony.

2015 márciusban érkezett két Jah teherkocsi alvázára épített nyitott személykocsi középső üléssorral, a Nyírvidéki Kisvasútról

2015 júniusában érkezett a vasútra a Kecskeméti Kisvasútról az Mk48 2022 pályaszámú dízelmozdony.

Forrás: wikipedia.org